Magnus cancellarius:
dr. Keresztes Szilárd
hajdúdorogi megyéspüspök
miskolci apostoli kormányzó

Főiskolai rektor:
dr. Soltész János
 

A Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola keretében teológus és hittanár szakon folyik képzés: a teológus szakon az oktatás nappali tagozaton történik.

Főiskolai rektor:
dr. Soltész János

Moderátor:
dr. Ivancsó István
főiskolai tanár

Igazgató:
dr. Soltész János
főiskolai tanár

A hittanár szak levelező tagozata egyházjogilag a vallási tudományok felsőfokú intézetének minősül, működését saját szabályzata határozza meg.

Igazgató:
dr. Soltész János
főiskolai tanár

Szenátus
A Szenátus tagjai a kinevezett teológiai tanárok, a megbízott teológiai előadók közül pedig a pap-tanárok.

Akadémiai Tanács
Az Akadémiai Tanács tagjai a két igazgató és a moderátor: dr. Pregun István, dr. Soltész János és dr. Ivancsó István.

A hallgatók
Rendes hallgató az, akinek munkahelye a Hittudományi Főiskola, vagyis az állami egyetemek nappali tagozatos hallgatóival azonos hallgatói jogviszonya van.
Vendég hallgató az, aki nem a Főiskola által előírt teljes oktatási rendet követi.

Hallgatói ösztöndíj
Ösztöndíjat csak rendes hallgató kaphat. Rendes hallgatóként tanulmányait csak az kezdheti meg, aki 35. életévét még nem töltötte be.

1.3. Beiratkozási feltételek
Rendes hallgató az lehet, aki olyan középiskolai végzettséggel rendelkezik, mely őt hazájában felsőoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosítja.

A beiratkozás módja
A beiratkozás a titkárságon történik, a félév kezdetétől számított első héten belül, pótvizsga esetén a sikeres vizsga utáni napon, a beiratkozási lap és a beiratkozási díj egyidejű befizetésével. Az itt megállapított időszak utáni beiratkozásra a főigazgató egyedi elbírálás alapján adhat engedélyt.

Amennyiben a hallgató a beiratkozási díjat nem fizeti be az első héten, úgy pót-beiratkozási díjat köteles fizetni. Ennek összege: + 3.000,- Ft.

Ezen tantárgyak lehallgatása – a különelőadások kivételével – kötelező az adott évfolyamon. A három órát meghaladó igazolatlan hiányzás a félév érvénytelenségét vonja maga után. Az igazolt hiányzás sem haladhatja meg az adott tantárgy összóraszámának 50 %-át.

A szemináriumok kezdési időpontja az adott félév ötödik tanítási hete.

Az alapszemináriumok (propedeutikus, fundamentális, szentírás-tudományi, dogmatikus) lehallgatása kötelező. A számonkérés formája írásbeli, melynek módját és terjedelmét a szaktanár határozza meg. A három órát meghaladó igazolatlan hiányzás a félév érvénytelenségét vonja maga után.

Az alapszemináriumok 2 féléves tárgyak, melyekből az I. félév végén a követelmények teljesítése után aláírás, illetve „részt vett” minősítése kerül az indexbe, a II. félév végén pedig, az egész éves munka értékeléseként gyakorlati jegyet kapnak a hallgatók.

A diploma (bakkalaureátus) megszerzéséhez összesen négy tanegységnyi szakszeminárium szükséges. Szakdolgozatot pedig csak olyan tantárgyból lehet írni, amelyből a hallgató legalább két félév szakszemináriummal rendelkezik. Az említett négy tanegységen felül végzett esetleges szakszemináriumok választható kurzusként beszámíthatóak.

A számonkérés módja az elméleti szakszemináriumok esetében legalább 10 oldal terjedelmű, érdemjeggyel minősített szemináriumi dolgozat. A gyakorlati jellegű szakszemináriumok esetében a számonkérés módját a szaktanár határozza meg.

A szabadon választható kurzusok közül a bakkalaureátus, illetve a főiskolai diploma megszerzéséhez 16 tanegységnyi választható kurzus elvégzése szükséges. A számonkérés módja kollokvium vagy gyakorlati jegy.

A választható kurzusok közül – a Főiskola jellegéből adódóan – a magyarországi görög katolikusság története (2 tanegységnyi), valamint a papnövendék hallgatók számára a homiletika (2 tanegységnyi) kurzus elvégzése kötelező. Ide számítható a liturgikus görög nyelv is (1 tanegységnyi).

A felvett szabadon választható kurzusok csak sikeres vizsga letétele esetén minősülnek tanegységnek. A hallgató a kurzus kezdetétől számított egy hónapon belül a kurzus hallgatásától visszaléphet. Ezt a titkárságon kell bejelentenie. A kurzus lehallgatását a szaktanár, szokásos módon, aláírásával igazolja. Az érvényesen lehallgatott kurzus – a kötelező tárgyakkal ellentétben – vizsga hiányában sem teszi érvénytelenné a félévet. Az elmaradt vizsga ugyanakkor – az esetleg szükségessé vált tanegység megszerzése céljából – három éven belül pótolható. A gyakorlati jeggyel záruló kurzusok esetében a jegy megszerzése a vizsgaidőszak végéig tolódhat ki.

A szabadon választható kurzusok közé tartoznak a tanárok által meghirdetett különelőadások, az előbbi szabályozással.

Az ógörög és latin alapkurzusok (2-2 tanegység) lehallgatása alól, az előzetes tanulmányaikat bizonyítvánnyal igazolni tudó hallgatókat, sikeresen letett szintfelmérő vizsga esetén az Főiskola főigazgatója felmentheti.

Az ötödik szemesztertől illetve az alapfokú vizsga meglététől a hallgatók maguk dönthetik el, hogy az olasz nyelvet folytatják-e, avagy egy másik idegen nyelvet (angol, francia, német) tanulnak. A diplomához (bakkalaureátus) a középfokú nyelvvizsga megszerzése kötelező. A Főiskola az ötödik szemesztertől a tizedik végéig biztosít lehetőséget a választott idegen nyelvből az állami középfokú nyelvvizsgára való felkészüléshez. A nyelvvizsga – önköltséges!

Minthogy a modern nyelvek hallgatása a diploma elnyeréséhez szükséges állami középfokú nyelvvizsga megszerzését célozza, opcionális kurzusként nem számolhatóak el.

Nyelvvizsga

A bakkalaureátusi diploma megszerzéséhez a Főiskola az angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol vagy a Főiskola által oktatott klasszikus nyelvek egyikéből, államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgát követel meg.

A kurzusok és szemináriumok látogatása kötelező. Akinek igazolatlan távolléte a három órát meghaladja, annak a tanegység teljesítését a szaktanár aláírásával nem igazolhatja.

A vizsga alapfeltétele
Vizsgát csak az tehet, akinek a kurzus lehallgatását a szaktanár aláírásával igazolta.

A vizsga nyelve
Vizsgázni a vizsgáztató által elfogadott nyelveken lehet.

Vizsgatípusok
A vizsgakötelezettségnek a szaktanár döntése alapján szóbeli vagy írásbeli vizsgával, illetve szemináriumi dolgozattal vagy gyakorlati jegy megszerzésével lehet eleget tenni.

Vizsgaértékelés
A vizsgát a tanár érdemjeggyel minősíti. Az érdemjegyek: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Minden vizsga eredménye a leckekönyvön kívül a kari nyilvántartóba (törzskönyvbe) is bekerül. Az érdemjegy mellett a megjegyzés rovatban a dicsérettel megjegyzéssel lehet kifejezni azon hallgatók teljesítményét, akik kimagasló teljesítményt nyújtottak.

Szigorlatok
A diplomák megszerzéséhez szigorlatokat kell tenni.

Alapszigorlati tárgyak: filozófia, egyháztörténelem, fundamentális teológia, szentírástudomány, morálteológia és dogmatika. Szigorlatot az adott tárgyból csak az összes tanegység teljesítése után lehet tenni. A szigorlatok sorrendje nem cserélhető fel.

Alapszigorlatok
Az alapszigorlatok tárgya
– filozófiából 30 előre kiadott tétel,
– egyháztörténelemből 20 előre kiadott tétel (a patrológia, valamint a közép- és újkori egyetemes zsinatok története köréből),
– fundamentális teológiából 20 előre kiadott tétel,
– Ószövetségből bevezetés az Ószövetségbe, valamint legalább 80 előre kiadott vers exegetikai magyarázata,
– Újszövetségből bevezetés az Újszövetségbe, valamint legalább 150 előre kiadott vers exegetikai magyarázata,
– dogmatikából 30 előre kiadott tétel,
– morálteológiából 20 előre kiadott tétel.

Az alapszigorlatok időtartama minden tantárgyból 20 perc, kivéve szentírástudományból, amely 30 percig tart, ebből 15 perc az Ószövetségre, 15 perc pedig az Újszövetségre fordítandó.

Bakkalaureátusi szigorlat
Jelentkezés a bakkalaureátusi szigorlatra
Bakkalaureátusi szigorlatra az jelentkezhet, aki az összes előírt tanegységet teljesítette, a szigorlatokat eredményesen letette és a diplomadolgozatát a szaktanár jóváhagyásával a titkárságon leadta. A jelentkezés a jelentkezési lap kitöltésével és a vizsgadíj befizetésével történik, az adott év május 30-ig. A szakdolgozatot az alábbiakban részletezett formátumban, két példányban, bekötve, a naptárban jelzett határidőig kell benyújtani. Leadási határideje: az adott tanév I. félévének utolsó tanítási napja, vagy a szaktanárral történő egyeztetés alapján május 30.
Akinek ismételt szigorlata vagy kettőnél több elégséges szigorlata volt, az bakkalaureátusi szigorlatra csak főigazgatói engedéllyel jelentkezhet. Az engedélyt írásban kell megkérni a főigazgatótól, legkésőbb a II. szemeszter szorgalmi időszakának végéig (május 30-ig)
Aki az adott évben nem akar bakkalaureatusi vagy főiskolai zárószigorlatot tenni, annak írásban kell kérelmezni ezen vizsga elhalasztását a főigazgatótól, legkésőbb május 30-ig.

A bakkalaureátusi szigorlat letételének módja
A bakkalaureátusi szigorlatot bizottság előtt kell letenni, melynek elnöke a főigazgató vagy megbízottja, tagjai: a fundamentális teológia, a dogmatika, a liturgia szaktanára, a bakkalaureátusi szakdolgozat témavezetője, illetve a Pápai Keleti Intézet erre esetleg kirendelt képviselője (illetve a moderátor) és a jegyző. A szigorlat anyagát a szaktanárok a Pápai Keleti Intézettől kapott témakörök alapján állítják össze. A témakörök jegyzékét a végzős hallgatók a II. szemeszter közepén (március 15-ig) kapják kézhez.

A bakkalaureátusi szigorlat időtartama tárgyanként 15 perc, összesen 60 perc.

Bakkalaureátusi dolgozat
A szakdolgozatnak – a tartalom-, irodalomjegyzék és lábjegyzet-apparátus nélkül – mintegy 50 oldal terjedelműnek kell lennie; A/4-es formátumban, 1,5 sorközzel 12 pontos betűvel, 3 cm-es margókkal.. A szöveg szerkesztésénél szigorúan a Főiskola által meghatározott metodológiát kell követnie. Az ezt tartalmazó megjegyzéseket a végzős hallgatóknak a tanulmányi osztályon kell elkérniük. A szakdolgozat címlapját a titkárság által kiadott minta szerint kell megszerkeszteni.
A szakdolgozatnak egy oldalas idegen nyelvű összefoglalóval kell zárulnia.

A bakkalaureátusi diploma
A bakkalaureátusi szigorlatot sikerrel letett hallgató a Pápai Keleti Intézet által kiállított bizonyítványt kap, mely egyetemi szintű teológiai diplomának számít.
A bakkalaureátusi diploma minősítése
A bakkalaureátusi diploma minősítése az alábbi eredmények átlagából tevődik össze:

– a hat szigorlati érdemjegy, melyeket a jelölt az egyes tárgyakból (filozófia, egyháztörténelem, fundamentális teológia, szentírástudomány, morálteológia, dogmatika) ért el;
– a diplomadolgozat érdemjegye;
– a bakkalaureátusi szigorlat összesített eredménye.
– vizsgatanítás érdemjegye (?)
A bakkalaureátusi diploma összesített minősítése lehet:
Summa cum laude (4,6 – 5,0);
magna cum laude (3,6 – 4,5);
cum laude (2,6 – 3,5);
rite (2,0 – 2,5).

Főiskolai diploma
Főiskolai diplomát az kaphat, aki az előírt kötelező és választható tantárgyakat, valamint szemináriumokat teljesítette, azokból sikeresen levizsgázott és az előírt alapszigorlatokat is letette, de a bakkalaureátusi diploma egyéb követelményeinek nem tett eleget. A főiskolai diplomához legalább 30 oldalas szakdolgozat szükséges, a fentebb részletezett formátum szerint.
Tehát a főiskolai diploma megszerzéséhez is kell záróvizsgát tennie a hallgatónak. Ezen diploma minősítésének számítása ugyanúgy történik, mint a bakkalaureátusi diplomáé. A hallgató államilag elismert főiskolai oklevelet kap.

Vizsgaidőszakok
A rendes vizsgaidőszakok a szemeszterek lezárása után, az évkönyv kalendáriumában meghatározott időben vannak.
Rendkívüli vizsgaidőszak a pótvizsga időszak, aminek időpontját szintén az évkönyv kalendáriuma határozza meg.
A vizsgaidőszakot megelőzően vizsga letételére csak kivételes esetben van lehetőség, a tanegység leigazolása után.
A vendégelőadók által tömbösített rendben megtartott kurzus befejezéseként a vizsga a lehallgatást követően, az előadó által meghatározott időben történik.

Vizsganapok

A szaktanárok a hallgatókkal történt egyeztetés után adják meg a vizsganapokat. A vizsganapok kijelölésének az I. félévben legkésőbb december 10-ig, a II. félévben pedig május 10-ig meg kell történnie. Tárgyanként annyi vizsgaidőpontot kell külön-külön alkalmazni, ahányszor (megkezdett) 15 hallgató az illető tantárgyat felvette, de legalább két időpontot kell kiírni. A vizsgázó és a vizsgáztató a kiírt időpontban köteles pontosan megjelenni. Az igazolatlan távollét elégtelen vizsgának számít.

Vizsgahalasztás
A vizsgalapra történt feliratkozást követően vizsga halasztására csak rendkívül indokolt esetben, a szaktanár írásbeli engedélyével kerülhet sor. A halasztásra vonatkozó kérelmet legalább két munkanappal a vizsga dátuma előtt a szaktanárnak kell benyújtani.
A szaktanár a vizsgahalasztás szabályait indokolt esetben enyhítheti.

Utóvizsgák
Alapvizsgák ismétlése
Utóvizsgát csak az tehet, aki a vizsgaidőszakban vizsgára jelentkezett. Aki valamely kötelező tárgyából vizsgakötelezettségének nem tett eleget, és a szaktanártól írásbeli halasztást sem kapott, a következő félévre nem iratkozhat be. Ez a hallgatói jogviszony automatikus megszűnését vonja maga után.
Aki az adott félév kötelező vizsgái közül három vagy több tárgyból sikertelen vizsgát tesz, az csak főigazgatói engedéllyel jelentkezhet utóvizsgára. Az első négy szemeszterben összesen kilenc utóvizsgára van lehetőség. Aki ezt kimerítette, tanulmányait a Főiskolán nem folytathatja.
Utóvizsgára az utóvizsga időszakban, vagy pedig – a szaktanár külön engedélyével – leghamarabb a sikertelen vizsgát követő 3. napon kerülhet sor.

Alapszigorlat ismétlése
Ha a jelölt egy szigorlaton elégtelen jegyet kapott, azt legkorábban egy hónap eltelte után ismételheti meg, melynek minősítése nem lehet jobb közepesnél (3).

Bakkalaureátusi szigorlat ismétlése
Ha a szigorlatozó a bakkalaureátusi szigorlaton elégtelen jegyet kapott, hat hónap eltelte után a szigorlatot egyszer megismételheti, melynek minősítése nem lehet jobb elégségesnél (2).

Főiskolai díjak

Alapdíjak

Beiratkozási díj
A beiratkozási díj 3.000,- Ft, melynek befizetése a beiratkozáskor történik.

Vizsgadíj
Az első vizsga díjmentes.

Szigorlati díj
Az alapszigorlatok ingyenesek. A bakkalaureátusi szigorlat díja +3.000,- Ft, a főiskolai szigorlat díja 2.000,- Ft.

Pótdíjak

Pótbeiratkozási díj
Az a hallgató, aki nem a rendtartásnak megfelelő időpontokban iratkozik be, pót-beiratkozási díjat köteles fizetni, melynek összege 3.000,- Ft.

Utóvizsga díj
Utóvizsga esetén pótdíjat kell fizetni. Ennek összege az adott tárgyból teendő első pótvizsgán 1.000,- Ft, a második pótvizsga esetén 1.500,- Ft, a főigazgató engedéllyel tehető harmadik pótvizsga esetén 1.500,- Ft. A pótvizsga csak a befizetési bizonylat bemutatása után kezdődhet. A vizsgajavítás díja is 1.500,- Ft.

Pótszigorlati díj
A pótszigorlati díj alapszigorlatok esetében 1.000,- Ft.
A bakkalaureátusi szigorlat ismétlésének díja 3.000,- Ft, a főiskolai szigorlat ismétlésének díja pedig 2.000,- Ft. A pótszigorlat csak a befizetési bizonylat bemutatása után kezdődhet.

A kurzusok alól, a megfelelő dokumentációval benyújtott írásbeli kérelem alapján és a szaktanárral történt konzultációt követően, a főigazgató adhat felmentést. A hallgatónak először a szaktanárral kell egyeztetnie az írásos kérelmet, aki saját véleményét (támogató, ellenző) ráírja és aláírja. Ezt követően kell leadni a kérelmet a tanulmányi osztályon, s onnan kerül a főigazgatóhoz. A hallgatónak először a szaktanárral kell egyeztetnie, majd ezt követően kell írásban jeleznie kérelmét a főigazgató felé. A kurzusok alóli felmentésre vonatkozó kérelmet a beiratkozást követő két hétben, de legkésőbb szeptember 30-ig ill. február 28-ig kell benyújtani a főigazgatónak.

A teológiai alapképzettséget a főiskolai diploma igazolja, mely egyben hittanári képesítést is jelent (7.6. pont).

1. A licenciátusi kurzusra való beiratkozáshoz bakkalaureátusi diploma szükséges.

3.1.
– a kifejezetten opcionálisként meghirdetett kurzusok;
– a magyarországi görögkatolikusság története (2 kredit)
– a homiletika (2 kredit)
– A liturgikus görög nyelv (1 kredit);
– a klasszikus nyelvekből a forrásolvasási gyakorlat
– Különelőadások