Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola

Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola

A TANANYAG BEOSZTÁSA

1. A hittanár-nevelő szakon

FILOZÓFIA

FI – 05. Filozófiai istentan (teodicea)

1. A teodicea fogalma, kiindulási pontja, feladata, határai. 2. Az Isten létének megközelítése, az „ontológiai” istenérv. 3. A Szent Tamás-i Istenhez vezető „utak” értelmezése. 4. Az emberi szellem dinamizmusából vett Isten-közelítés. 5. Az erkölcsi kötelezettségből kiinduló istenérv. 6. Isten mivolta. A tiszta valóság mint az önmaga által szubzisztáló lét személyes teljessége. 7. Isten örökkévalósága és mindenütt jelenvalósága stb. 8. Isten teremtő, létbentartó és együttműködő tevékenysége. 9. A világra vonatkozó isteni tudás, akarat és gondviselés.

Irodalom:

Turay Alfréd: Istenkereső filozófusok, Budapest 1990.
Bolberitz Pál: Isten, ember, vallás, Budapest 1981.
Weissmahr Béla: Filozófiai Istentan, Budapest 1996.
Sattler, Dorothea –Schneider, Theodor: Istentan, A dogmatika kézikönyve 1. 87-127.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka Ferenc

FI – 08. Filozófiatörténet

A tantárgy általános célja:

A filozófia oktatás általános célja, hogy a hallgatókban felébressze a magukkal hozott köznapi és az iskolákban elsajátított szaktudományos létértelmezésen túl az egész eredetére, mibenlétére és céljára vonatkozó rendszeres, tudományos színvonalú kérdezés igényét.

A mindig egyéni léttapasztalat és ennek fogalmi alakjai közötti sajátos feszültségi viszony áll fenn. Ennek erőterében zajlik és halad előre a filozófiai gondolkodás és a bölcs élet. A filozófiatörténet és az egyes bölcseleti tudományok magas színvonalú, differenciált problémaérzékenységet hivatottak közvetíteni, önmagunk, a világ és a társadalom, valamint az egész és Isten kérdésével kapcsolatosan. A kérdések, problémák és válaszkísérletek megismerése, kritikus és önkritikus továbbgondolása segít a saját, illetve a korproblémák felismerésében, megfogalmazásában, és legalább a magunk szintjén elégséges megválaszolásra késztetve irányt mutat a cselekvésünk céljainak meghatározásában.

A tantárgy sajátos célja:

A metafizika az ismeretelmélet, a logika, a kozmológia, a teodicea, az antropológia, az etika és az esztétika a filozófiai reflexió egy-egy szakterületén szándékozik tematikus keresztmetszetet nyújtani. Az ezek mellett párhuzamosan folyó filozófiatörténet oktatás a nagy gondolkodókon és eszmerendszereken keresztül kívánja megismertetni a filozófiai gondolkodás hosszmetszetét.

A filozófia oktatás sajátos célja számunkra az, hogy a gondolkodás és a lét, a véges és a végtelen apóriáinak megismertetésével eljuttassa a gondolkodást saját korlátainak tudományos felismeréséhez és ezzel a tudáson túli titok csodálatára nevelje az értelmet. Készítse elő a teológiai oktatást, megismertetve azokat a kérdezési horizontokat, kulcsfogalmakat, amelyek a filozófiával állandó párbeszédet, vitát folytató teológiai tudományok műveléséhez, a bennük való elmélyüléshez nélkülözhetetlenek. A filozófiai tárgyak ezért is szerepelnek a tanulmányi rend első két évében alapozó főtárgyként.

Ókor:

1. A görög filozófia: milétoszi természetbölcselők, pythagoreusok filozófiája. 2. Efezoszi Hérakleitosz és az eleaták. 3. A mechanikusok: Empedoklész, Démokritosz. 4. A minőség filozófiája: Anaxagorasz, Apollóniai Diogenész. 5. A szofisták és a szkepticizmus. 6. A klasszikus görög filozófia: Szókratész, Platón, Arisztotelész

Középkor:

1. Hellenista filozófiai rendszerek: sztoicizmus, epikureizmus, szinkretizmus, újplatonizmus. 2. Az első keresztény bölcselők, a patrisztika századai. 3. A skolasztika fejlődése, az egyetemes fogalmak vitája, arab és zsidó bölcselet, a skolasztika virágkora: Albertus Magnus, Aquinói Szent Tamás, Duns Scotus. 4. A nominalizmus és a misztika.

Irodalom:

SH Atlasz, Filozófia, Budapest 1993.
NYÍRI Tamás: A filozfiai gondolkodás fejlődése, Budapest 1973.
KECSKÉS Pál: A bölcselet története, Budapest 1981.
HOSSZÚ Lajos – BOLBERITZ Pál: Bölcselettörténet I-II, Budapest 1984. (főiskolai jegyzet)

I-II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka Ferenc

SZENTÍRÁSTUDOMÁNY

B – 03. Újszövetségi bevezetés

Az újszövetségi bevezetés (introductio) az újszövetségi szentírás könyvei létrejöttének idejét, helyét, körülményeit tárgyalja, figyelmet szentelve az egyes könyvek tartalmára, sajátos mondanivalójára.

1. A jeruzsálemi ősegyház és Palesztina története Jeruzsálem pusztulásáig; 2. 1-2. Tesszalonikiekhez írt levél; 3. Kolosszeiekhez írt levél; 4. Efezusiakhoz írt levél; 5. Filemonhoz írt levél; 6. Filippiekhez írt levél; 7. 1-2 Korintusiakhoz írt levél; 7. Galatákhoz írt levél; 8. Rómaiakhoz írt levél; 9. 1-2 Timóteushoz írt levelek; 10. Tituszhoz írt levél.

Irodalom:

Tarjányi Béla: Újszövetségi alapismeretek I. Az ősegyház élete (Pál apostol levelei), Budapest 1992.

I. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: Gánicz Endre

1. Jézus élete (időpont és környezet); 2. Jézus tanítása; 3. Az emberek válasza Jézus tanítására; 4. Szinoptikus evangéliumok (Mt, Mk, Lk); 5. Apostolok Cselekedetei; 6. A Katolikus levelek (1Ján; 2Ján; 3Ján; 1Pét; 2Pét; Júd; Jak); 7. János evangéliuma; 8. Zsidóknak írt levél; 9. Jelenések könyve.

Irodalom:

Tarjányi Béla: Újszövetségi alapismeretek II. Jézus örömhíre (Az ősegyház tanítása), Budapest 1992.

II. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: Gánicz Endre

B – 04. Újszövetségi exegézis

Az örömhír Márk szerint

A félév folyamán megismert témakörök: a tudományos exegézis módszereinek megismerése és gyakorlása a kiválasztott evangéliumi szövegek és a párhuzamos helyek feldolgozása során (elemzési szintek: szövegkritika, nyelvi elemzés, háttér-információk, irodalmi forma, szerkesztés, az eredeti esemény vagy szöveg, az ősegyház tanítása, Márk tanítása, Máté tanítása, Lukács tanítása, János tanítása, jelenkori értelmezés. Tárgyalt fejezetek: Az örömhír kezdete, Keresztelő János fellépése, Jézus megkeresztelkedése, Jézus megkísértése, Jézus fellépése.

Elemzendő görög szövegek: Mk 1, 1-13, Mt 1,1-17; 3, 1-17, Lk 1, 1-4, 3, 1-22, Jn 1,1-34; Mk 1,1-12, Mt4,1-22, Lk 4, 1-30; Jn 2,1-12

Irodalom:

Szentírásmagyarázat az Egyházban, a pápai Biblikus Bizottság dokumentuma (Jeromos füzetek 15-24.)

I. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: Gánicz Endre

Evangéliummagyarázatok

A félév folyamán megismert témakörök: a bibliai szövegek megközelítése és válaszkeresés az emberi élet jelentős momentumaiból kiindulva, a közösségi bibliaolvasás módszerei. Tárgyalt szentírási egységek: (találkozások Jézussal) Zakeus története, Jézus Simon házában, Jézus Názáretben (Mk), Jézus és a gazdag, az emmauszi tanítványok; (Jézus példabeszédei) a szántóföldbe rejtett kincs, a tékozló fiú története, a konkoly és a búza, az irgalmas szamaritánus története; (Jézus csodái) a siketnéma meggyógyítása, a naimi özvegy, a megszállott fiú meggyógyítása, a vihar lecsendesítése.

Elemzendő szövegek: Mt 10, 25-37; 13,24-33.44; Mk 4,35-41; 6,1-6; 7,31-37;9,14-29; 10,17-22; Lk7,11-17.36-50;15,11-32; 19,1-10; 24, 13-35

Irodalom:

Evangéliummagyarázatok I-III: Találkozások, Példabeszédek, Csodák, Budapest 1985. (Tankönyv)

Hecht, A.: Közös utunk a Bibliához, Budapest 1995. (Kötelező olvasmány)

II. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: Gánicz Endre

EGYHÁZTÖRTÉNELEM

T – 03. A keresztény újkor története 1517-1789

I. A reformáció története: 1. Luther fellépése és tanai; 2. Zwingli; 3. Kálvin 4. Hitújítás Angliában; 5. A reformáció elterjedése Európában és Magyarországon.

II. A katolikus megújulás története: 1. A Trienti Zsinat; 2. A tridentinum megvalósítása: a) reformpápák és főpapok b) barokk szentek és szerzetesrendek, 3. A katolikus megújulás teológiai tudománya és lelkisége, 4. Az újkori hitterjesztés története.

III. A kereszténység a fejedelmi abszolutizmus és a felvilágosodás korában: 1. A pápaság és az egyház helyzete; 2. A gallikanizmus; 3. Janzenizmus; 4. Febronianizmus; 5. A katolikus egyház Magyarországon 1648-1780 között.

I. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka György

T – 04. A keresztény új- és legújabb kor története 1789-1965

I. Az egyház az iparosodás korában: 1. A francia forradalom és az egyház; 2. A katolikus restauráció; 3. A liberalizmus és hatásai; 4. IX. Piusz pápasága (1846-78); 5. A pápaság 1878 és 1922 között.

II. Az egyház a jelenkorban: 1. A két világháború korának pápái; 2. A legújabbkori egyház Európában és Magyarországon; 3. A katolikus egyház a szocialista világrendszerben; 4. A II. Vatikáni Zsinat; 5. XXIII. János és VI. Pál pápasága; 6. Az egyház napjainkban.

Irodalom:

Szántó Konrád: A katolikus egyház története, Budapest II. köt.
Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve, München 1975
Lenzenweger, J. – Stockmeier, P. (Hrsg.), Geschichte der katolischen Kirche, Graz 1986.
Kottje, R. – Moeller, B.: Ökumenische Kirchengeschichte, Mainz, Bd. 1-3. 1974.
Balogh – Gergely: Egyházak az újkori Magyarországon, Budapest 1996, I-II.
Gergely – Kardos – Rottler: Az egyházak Magyarországon, Budapest 1997.
Franzen, A.: Kis Egyháztörténet, Szeged 1998.
Jedin, H.: A zsinatok története, Budapest 1998.
Török József: Egyetemes egyháztörténelem, Budapest 1999.

II. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka György

FUNDAMENTÁLIS TEOLÓGIA

FU – 03. Krisztológia

A krisztológiai vizsgálódás jelenti minden teológiai gondolkodás szívét. Minden krisztológia központjában pedig az a megállapítás, pontosabban hitvallás található, miszerint „Jézus a Krisztus”, amely felismerés egyszerre fejezi ki az első keresztény közösségek hitének kiindulópontját és annak tartalmát.

Fundamentális krisztológiai félévünk is, ami az „Út Jézushoz” elnevezést viseli, azt a célt tűzi ki maga elé, hogy mindenkit, aki hitére értelemmel válaszol, elvezesse erre a hitvallásra: a Názáreti Jézus, a Krisztus, az Isten Fia. A „Krisztus-eseményt” vizsgáljuk: annak hermeneutikai kérdéseit, az „Isten Országa” kifejezést, mint a jézusi igehirdetés központi fogalmát, személyi öntudatát, csodáit, halálának és feltámadásának titkát, melyek alapként szolgáltak az első hitvallás meghozatalához, s a későbbi krisztológiai reflexiók kiindulópontjához (a krisztológia haladási iránya).

Irodalom:

Wiendenhofer, S.: „Egyháztan”, in Schneider, Th. (szerk.), A dogmatika kézikönyve, Budapest 1998, vol. I, 254-343.
Kasper, W.: Jézus a Krisztus, Budapest, 1996.

I. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Seszták István

FU – 04. Egyháztan

Az Egyház, az üdvösség egyetemes szentsége (LG 48/b), ez, a II. Vatikáni Zsinat megújult egyházképe és egyházfogalma jelenti ekkleziológiai vizsgálódásunk központi vezérfonalát.

Szemeszterünk folyamán a következő kérdésekkel foglalkozunk: az Egyház krisztusi eredete, az Egyház alapítása, a teológia-történet folyamán kialakult különböző egyházképek, a II. Vatikáni Zsinat megújult egyházszemlélete, az Egyház mint „communio”, mint az üdvösség szentsége, s az Egyház alapfunkciói és alaptulajdonságai.

Irodalom:

Wiendenhofer, S.: „Egyháztan”, in Schneider, Th. (szerk.), A dogmatika kézikönyve, Budapest vol. II, 1998.
Várnai Jakab: Egyháztani szöveggyűjtemény, Szeged 1997.

II. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Seszták István

ÓKERESZTÉNY IRODALOM- ÉS DOGMATÖRTÉNET

P – 01. Patrológia I.

1. A patrológia fogalma, felosztása; 2. Hellenizmus, rómaiság, zsidóság, őskereszténység; 3. Gnoszticizmus, Szentírás és az egyházi tanítóhivatal; 4. Római Szent Kelemen és antióchiai Szent Ignác; 5. Didakhé; Barnabás levél és a Hermász Pásztora; 6. Pszeudoepigrafák, apokrifek; 7. Szent Jusztinosz és Szent Iréneusz; 8. Ókeresztény teológiai iskolák; Alexandriai Kelemen; 9. Órigenész.

Irodalom:

HOLLÓS János: Patrológia, Budapest 1981.
VANYÓ László: Az ókeresztény egyház és irodalma, I-XV. kötet, Budapest 1980-2000.
QUASTEN John: Patrology, Utrech-Antwerpen 1950-60. I-III. köt.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Sivadó Csaba

P – 02. Patrológia II.

1. Tertulliánusz; 2. Cesareai Euszébiosz és az ókori történetírás; 3. Szerzetesség kialakulása és teológiai irodalma; 4. Arianizmus és Szent Athanáz; 5. A kappadókiai atyák; 6. Jeruzsálemi Szent Kürillosz, Tarzoszi Diodorosz és Mopszvesztai Theodorosz; 7. Aranyszájú Szent János, Küroszi Theodorétosz; 8. Szent Ambrus, Szent Hilárius; 9. Szent Jeromos és Szent Ágoston; 10. Maximosz Hitvalló; 11. Damaszkuszi Szent János.

Irodalom:

HOLLÓS János: Patrológia, Budapest 1981.
VANYÓ László: Az ókeresztény egyház és irodalma, I-XV. kötet, Budapest 1980-2000.
QUASTEN John: Patrology, Utrech-Antwerpen 1950-60. I-III. köt.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Sivadó Csaba

P – 03. Dogmatörténet – istentan

1. Isten megközelítése a keresztény ókorban; 2. A negatív és pozitív teológia elemzése; 3. A dogmatika antinómikus jellege; 4. Canterbury Szent Anzelm és Aquinói Szent Tamás „istenérvei”; 5. A középkor és újkor Istentanának fejlődése; 6. Az I. Vatikáni Zsinat és a XX. század tanítóhivatali megnyilatkozásai.

I. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Sivadó Csaba

DOGMATIKA

D – 03. Teremtéstan – mariológia

1. A teremtésteológia kiindulópontja és elhelyezése; 2. Teremtés és üdvösség az Ószövetség írásaiban; 3. Teremtés és megváltás Jézus tanításában és az újszövetségi írások szerint; 4. A bibliai teremtéstan központi tartalmai: Isten a Teremtő; 1/ A világ mint teremtés; 2/ Az ember mint teremtmény; 3/ Angyalok, démonok és az ördög; 4/ Nyomorúság és szabadulás; 5. A teremtéstan főbb elméleti kérdései: 1/ Az anyag eredetének kérdése; 2/ A Logosz szerepe a teremtésben; 3/ Isteni gondviselés és a creatio continua; 4/ Ősbűn és áteredő bűn; 6. Mai kérdések és az evolúciós világértelmezés; 7. Isten teremtő tevékenységét, az ember eredetét, mivoltát, és kegyelmi felemelését, valamint az eredeti bűnt, s az angyalok teremtését felemelését, bűnét és feladatát megvilágító dogmák.

Irodalom:

SATTLER, Dorothea – SCHNEIDER, Theodor: „Teremtéstan”, in Schneider, T. (szerk.): A dogmatika kézikönyve, Budapest 1996, I. köt. 129-248.
Fila Béla: A Teremtő és teremtménye, Budapest 1990.
Alszeghy Zoltán: A kezdetek teológiája, (Tkk) Róma, 1979, in Teológiai Vázlatok IV., Budapest 1983.
Gál Ferenc: A teremtett és megváltott ember, Budapest 1970.

1. A mariológia helye és mai nehézségei; 2. Mária mint az Ószövetség női küldetéseinek beteljesítője: Új Éva stb.; 3. Jézus anyja az Újszövetségben: a szinoptikusoknál; 1/ János evangéliumában; 2/ a Jelenések könyvének szemléletében; 3. Mária szerepének megítélése az egyház történetében és önértelmezésében; 1/ a II. Vatikáni Zsinat; 4. A máriadogmák szisztematikus értelmezésének hermeneutikai alapelvei; 5. Mária mint theotokosz; 1/ aeiparthenosz; 2/ immaculata és assumpta.

Irodalom:

MÜLLER, Alois –SATTLER, Dorothea: „Mariológia”, in Schneider, T. (szerk.): A dogmatika kézikönyve, Budapest 1997, II. köt. 161-194.
Fila Béla: Krisztus Misztériuma, Budapest 1992, 205-223.
Pápai Lajos: Isten anyja, a Boldogságos Szűz Mária Krisztus és az Egyház misztériumában, Győr 1998.

I. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Kruppa Tamás

D – 04. Krisztológia, szótériológia

1. A krisztológia alapfogalmai és elhelyezése; 2. Az ószövetségi várakozás az üdvösségre mint az újszövetségi krisztológia és szótériológia háttere; 3. A názáreti Jézus földi története, halálos sorsa és tanúságtétele saját magáról; 4. Az újszövetségi tanúságtétel Jézus feltámadásáról; 5. Az Újszövetség krisztológiájának keletkezése és kibontakozása; 6. Jézus életének misztériumai, az egyház tanúságtéte; 7. A krisztológia szisztematikus reflexiójának hermeneutikai irányelvei; 8. Jézus Krisztus mint valódi és igazi ember, egy új emberség kezdeményezője; 9. Az egészen Istentől való ember; 10. Isten mint Jézus életének középpontja és forrása; 11. Jézus szolidáris proegzisztenciája, mint Isten és az üdvösség közvetítője; 12. Konfliktus, szenvedés és kereszthalál; 13. Isten követének visszautasítása; 14. Az ő erre adott válasza; 15. A feltámadás és felmagasztalás értelmezése: Jézus célbaérkezése Istenben és új jelenléte nálunk; 16. Isten emberré lett önközlése és az életre vezető út; 17. A Krisztus személyére vonatkozó, a megtestesülés következményeit bemutató és a megváltás művét értékelő dogmák.

Irodalom:

KESSLER, Hans: „Krisztológia”, in Schneider, T. (szerk.): A dogmatika kézikönyve, Budapest 1996, I. köt. 249-472.
Fila Béla: Krisztus Misztériuma, Budapest 1992.
Kasper, Walter: Jézus a Krisztus, Budapest 1996.
Rahner, Karl: A hit alapjai, Budapest, 1983.

II. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Kruppa Tamás

MORÁLTEOLÓGIA

M – 03. A vallásosság

1. A keresztény vallásosság fogalma, alapvető megnyilvánulásai, a „szent” értéke; 2. A vallásos személyiség főbb jellemvonásai; 3. Az áldozatbemutatás fogalma, a keresztény kultusz csúcsa; 4. A kultikus ünneplés teológiája és gyakorlata; 5. Az imádság fogalma, fajtái, problémái; 6. A vallásosság különleges megnyilvánulásai: a fogadalom és az eskü; 7. A vallásosság elhajlásai: a hiszékenység (bálványimádás, babona, spiritizmus, horoszkópok, New Age) és a vallásosság elhanyagolása (káromkodás, átkozódás, szentségtörés, simónia).

Irodalom:

Boda László: Adjátok meg Istennek, ami Istené, Budapest 1992.
KIRÁLY Ernő: A keresztény élethivatás, Budapest 1982.
HÄRING, B.: Krisztus törvénye, Pannonhalma-Róma 1998.
KÖVÉR A.: Út, Igazság, Élet, Budapest 1995.
A Katolikus Egyház Katekizmusa, Budapest 1994.
GÁL Péter: New Age, Budapest 1996

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Soltész János

M – 04. Az élettel kapcsolatos kérdések

1. Az igazságosság erénye, a tulajdon fogalma, megsértése, a jóvátétel kérdése; 2. A személyi kibnotakozás, az aszkézis és a böjt; 3. Egészség, betegség, halál; 4. Az élettel kapcsolatos felelősség: gyilkosság, öngyilkosság, önvédelem, háború; 5. A nemiség erkölcsi problémái, a keresztény házasság értelmezése; 6. A házasság termékenysége, családtervezés, abortusz, sterilizáció, mesterséges megtermékenyítés, béranyaság; 7. A nemiség és a házasság tévutai, devianciák.

Irodalom:

BODA László: Emberré lenni, vagy birtokolni? Budapest 1991.
KIRÁLY Ernő: A keresztény élethivatás, Budapest 1982
HÄRING, B.: Krisztus törvénye, Pannonhalma-Róma 1998.
KÖVÉR A.: Út, Igazság, Élet, Budapest 1995.
GAIZLER Gy.: A bioetika alapkérdései, Budapest 1997.
VARGA A.: Élet és erkölcs, Róma 1980.
KOVÁCS J.: A modern orvosi etika alapjai, Budapest 1997.
II. JÁNOS PÁL: Evagelium vitae, Enciklika, Róma 1995.
A Katolikus Egyház Katekizmusa, Budapest 1994.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Soltész János

KÁNONJOG

J – 02. Házasságjog

A házasság fogalma, a házasságot szabályozó jogrendek, a házassági beleegyezés, jogképesség a házasságra, a beleegyezés törvényes formái, a kötelék felbontási lehetőségei, a házasság érvényesítési formái

Irodalom:

ERDŐ Péter: Egyházjog, Budapest 1992.
HOLLÓS János: A keleti kánonjog, III. szemeszter, Nyíregyháza 1995.
SZABÓ Péter: „A vegyes rítusú házasságkötéseknél illetékes paróchusra vonatkozó hatályos norma a korábbi szabályozás tükrében”, in Athanasiana 10 (2000) 57-69.
SZABÓ Péter: „A keleti vegyesházasságok törvényes formái (CIC 1127. kán. 1. §). A hatályos latin normatíva ökumenikus vetületei”, in Kánonjog 2 (2000) 47-60.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: Makláry Ákos

J – 04. Szentségi jog

Az egyház megszentelői tevékenysége („szentségi jog”)

A szentségi jog szabályozására illetékes hatóság, Communicatio in sacris, keresztség, bérmálás, eucharisztia, bűnbánat, betegek kenete, szent rend, a házasság fogalma, házassági jogképesség, házassági beleegyezés, a házasságkötés törvényes formája, a házasság felbontásának és érvényesítésének lehetőségei, a szentségjogra vonatkozó részleges jogszabályok, szentségjogi kazuisztika és adminisztráció.

Irodalom:

Erdő Péter: Egyházjog, Budapest 1992.
Hollós János: A keleti kánonjog, III. szemeszter, Nyíregyháza 1995, (kézirat).
Aa.Vv.: I sacramenti della Chiesa, (Il Codice del Vaticano II, 8), Bologna 1989.
Prader, J.: Il matrimonio in Oriente ed in Occidente (Kanonika 1), Roma 1992.
Chiappetta, L.: Il matrimonio nella nuova legislazione canonica e concordataria, Roma 1990.
Castano, J. F.: Il sacramento del matrimonio, Roma 21992, I-II.
Szabó Péter: „A vegyes rítusú házasságkötésnél illetékes paróchusra vonatkozó hatályos norma a korábbi szabályozás tükrében”, in Athanasiana 10 (2000) 57-69.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: Makláry Ákos

LITURGIKA

L – 01. Szertartástan

A tantárgy célja, hogy általános bevezetést nyújtson a görög katolikus egyház istentiszteletébe. Az alapfogalmakat és témákat analitikusan tárgyalja.

A tananyaghoz tartozik a liturgikus kislexikon ismerete is, melyről a vizsgán számot kell adni. A hallgatóknak a vizsgaidőszak kezdetéig minimálisan kettő oldalas fordítást kell készíteniük a szaktanárral megbeszélt szövegből.

1. Szertartás és szertartástan; 2. A rítusok, a bizánci rítus sajátosságai; 3. Az istentiszteleti helyek; 4. A liturgikus ruhák; 5. Liturgikus edények és eszközök; 6. A liturgikus könyvek; 7. Az istentiszteleti jelek; 8. Fontosabb és leggyakoribb imáink.

Irodalom:

Ivancsó István: Görög katolikus szertartástan, Nyíregyháza 22000.
TAFT, Robert: La liturgia delle ore in Oriente e in Occidente, Milano 1988.
KIZÁK János – SZÉMÁN István: A szertartásmenet rövid tankönyve, Ungvár 1912.
IVANCSÓ István: Görög katolikus liturgikus kislexikon, Nyíregyháza 1997.

I. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Ivancsó István

1. A mindennapi istentiszteletek; 2. A Szent Liturgia, annak három része, részletes szimbolikájuk; 3. Az egyházi év; 4. A szentségek; 5. A szentelmények.

Irodalom:

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Ivancsó István

L – 05. Zeneelmélet és liturgikus ének

I. évfolyam

A Szent Liturgia főbb dallamai. Himnuszok. Karácsonyi népénekek. Zeneelmélet fogalma. A hangok tulajdonságai. Alapvető ritmusok, hangkörök. A zenei írás és olvasás alapjai. Tropárok és kontákok.

I. félév, heti 1 óra