Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola
Licencia kurzus
Tantárgyleírások
1. Közös kurzusok
Cco1 – Véghseő Tamás: Metodológia
A kurzus segítséget nyújt a hallgatóknak, hogy megismerjék a tudományos kutatás és publikáció technikáit (különös tekintettel a teológiai tudományokra). A hallgatók megismerhetik a különböző teológiai tudományok alapvető bibliográfiáját (lexikonok, kézikönyvek, folyóiratok), a tudományos kutatás hagyományos munkamódszereit (a könyvtárakban való bibliográfiai kutatást) és a legújabb módszereket (keresés az interneten és a CD-ROM adatbázisokban). Széles teret biztosít a licenciátusi dolgozat szövegének kidolgozásához.
1. A szellemi munka. 2. A teológiai tudományok és lényeges bibliográfiájuk. 3. Bibliográfiai kutatás, bibliográfiai felsorolás. 4. A könyv. 5. Kutatási eszközök a könyvtárban, az interneten és a CD-ROM adatbázisokban. 6. A levéltári kutatás. 7. A szöveg megfogalmazása.
Bibliográfia: Janssens, J., Note di Metodologia, Roma 1996.; Gyurgyák, J., Kiadók és szerkesztők kézikönyve, Budapest 2000.
Cco2 – Sivadó Csaba: Krisztológiai és antropológiai kérdések a bizánci teológiában
A kurzus célja, hogy a hallgatók a szaktanár által kijelölt szövegek alapos elemzése által képet nyerjenek a bizánci krisztológia és antropológia fő vetületeiről.
1. Bevezető. 2. Az ókeresztény gondolkodás, a zsidó vallás és az antik kultúra összefüggései. 3. Az antik kultúra és filozófia értelmezése. 4. Az alexandriai keresztény gondolkodás története. 5. Órigenész. 6. A krisztológia problémái. 7. Krisztológiai viták antropológiai vonatkozásai. 8. Az átistenülés teológiája és antropológiai alapjai. 9. Antropológia megközelítések a késő bizánci gondolkodásban. 10. Befejezés.
Bibliográfia: Nellas, P., Deification in Christ – The Nature of the Humen Person, New York 1987.; Grillmeier, A., Christ in Christian Tradition, Vol. I-II. London 1995.; Lossky, Vl., Orthodox Theology – An Introduction, New York 1989.
Cco3 – Orosz Atanáz: Patrisztikus exegézis: A keleti atyák Ószövetsége
1. A Hetvenes görög fordítás keletkezése és célja. 2. A Hetvenes görög fordítás szövege, nyelvezete és a görög atyák bibliamagyarázata. 3. A Hetvenes görög fordítás és a Diatesszaron az ókeresztény egyházban. 4. Exegetikai módszerek az ókeresztény teológiában. 5. A Teremtés könyve 1-5. fejezetének patrisztikus exegézise. 6. A Ter 12-25 válogatott szakaszainak exegézise. 7. A Ter 35-50 válogatott szakaszainak exegézise. 8. A Kivonulás könyve 1-15 válogatott szakaszainak exegézise.
Bibliográfia: Louth, A. – Conti, M., La Bibbia commentata dai Padri. Antico Testamento 1/1 -2. Genesi 1-11, Roma 2003.; Genesi 12-50, Roma 2004.; Orosz, A., A görög atyák Bibliája korabeli értelmezésekkel. I. A Teremtés könyve, Nyíregyháza 2001.; Vanyó, L., Az egyházatyák Bibliája és az ókeresztény exegézis módszere, története. Septuaginta, Diatesszaron, Vetus Latina, Vulgata, Budapest 2002.
Cco4 – Orosz Atanáz: Bizantinológia
Milyenek voltak a bizánci birodalom intézményei?
1. Történelmi bevezetés. 2. A bizánci állam és a császár. 3. Az Egyház és intézményei: a patriarkátus és a klérus. 4. Az ikonrombolás és teológiai konfliktusok. 5. Konstantinápoly és a Birodalom kultúrája. 6. A Bizánci Birodalom görög nyelve és írása. 7. A Konstantinápolyi patriarkátus és kapcsolatai Rómával. 8. A Birodalom és az Egyház. 9. A bizánci irodalom, hagiográfia és himnuszköltészet. 10. A szerzetesség: a hészükhazmus és a többi lelki irányzat. 11. Bizánc öröksége. 12. A magyar bizantinológia.
Bibliográfia: Bréhier, L., A bizánci birodalom intézményei, Budapest 2003.; Id., Bizánc tündöklése és hanyatlása, Budapest 1999.; Moravcsik, Gy., Bevezetés a bizantinológiába, Budapest 1966.; Id., Bizánc és a magyarság, Budapest 2003.; Schreiner, P., Bizánc. Bevezetés a bizantinológiába, Budapest 2002.
Cco5 – Janka György: Keleti keresztények Kelet-Európában
A kurzus során az ortodox és görög katolikus egyházak történetét tekintjük át kialakulásuktól kezdve napjainkig a következő országokban: 1. Lengyelországban. 2. Csehországban. 3. Szlovákiában. 4. Ukrajnában. 5. Romániában. 6. Szerbia és Montenegróban. 7. Horvátországban. 8. Magyarországon. 9. Bulgáriában. 10. Görögországban. 11. Albániában.
Bibliográfia: Suttner, E. C., Kirche und Nationen, Beitrage zur Frage nach dem Verhaltnis der Kirche zu den Völkern und der Völker zur Religion, (Das östliche Christentum Bd. 46,1, 46,2.) Würzburg, 1997.; Myz, R., Keleti egyházak, Szeged 1999.; Bryner, E., Die Ostkirchen vom 18. bis zum 20. Jahrhundert, (Kirchengeschichte in Einzeldarstellungen III/10), Leipzig, 1996.
Cco6 – Orosz Atanáz: Ökumenikus teológia
I. A bilaterális és multilaterális egyezmények teológiája: 1. Történeti bevezetés. 2. Egyháztani háttér. 3. Szentháromságtani háttér. 4. A katolikus-ortodox párbeszédre alakított Vegyesbizottság dokumentumai. 5. A Nikaia-Konstantinápolyi hitvallás ökumenikus értelmezése. II. Részletes ökumenikus teológia. 1. A megigazulás és a kereszt teológiája. 2. A keresztség ökumenikus teológiája. 3. Az eukarisztia és az intercommunio problémája. 4. Az egyházi rend teológiája: „szolgálatok” az ökumenikus dokumentumokban. 5. Péter utódainak szolgálata és a Római Szentszék primátusának keleti értelmezői. 6. Pasztorálteológiai összefüggések.
Bibliográfia: Az evangélikus-római katolikus Közös Nyilatkozat a megigazulás tanításáról és ünnepélyes aláírásának dokumentumai, Budapest 2000.; Limouris, G. (ed.) Orthodox Visions of Ecumenism: Statements, Messages, and Reports on the Ecumenical Movement, 1902-1992., Genf 1994.; Neuner, P., Teologia ecumenica, (Biblioteca di teologia contemporanea 110), Brescia 2000.
Cco7 – Ivancsó István: Bizánci heortológia
A kurzus be kívánja mutatni és ki akarja dolgozni a bizánci egyház ünnepeit Jézus Krisztus húsvéti misztériuma szempontjából.
1. A bizánci egyház liturgikus évének változó ünnepei. 2. A bizánci egyház liturgikus évének állandó ünnepei. 3. A görög katolikus Egyház sajátos ünnepei. 4. Sajátosságok a görög katolikus Egyház liturgikus naptárában.
Bibliográfia: Ivancsó, I., Ikon és liturgia 1-20. sorozat füzetei, Nyíregyháza 1997-2002.; Radó, P., Az egyházi év, Budapest 1957.
Cco8 – Kruppa Tamás: A Háromságban élő Egy Istenről szóló keleti tanítás
Cél: A Szentháromságról szóló isteni tanítás bemutatása a keleti egyházatyák és az egyetemes zsinatok doktrínáitól a modern teológiai értelmezésekig.
1. A legszentebb Háromság kinyilatkoztatott titkának patrisztikus exegézise. 2. A szentháromságtani dogmák története, különös tekintettel a keleti atyákra: Órigenész, A kappadókiai atyák és Damaszkuszi Szent János. 3. A keleti atyák szemléletének hatásai az ökumenikus, illetve uniós zsinatokon. 4. A Filioque-ról szóló viták. 5. A tanítás mai értelmezése, különösen a modern görög, orosz és román teológiában.
Bibliográfia: Bobrinskoy, B., Le mystere de la Trinité, Paris 1986.; Meyendorff, J., Bizantine Theology, New York 1997.; Staniloae, D., Teologia dogmatica ortodoxa Inglese, Oxford 1994. (Orig. Bucuresti 1978); Karmiris, J., A Synopsis of the Dogmatic Theology of the Orthodox Catholic Church, Washington 1973.
A teológiai-patrisztikus szekcióban
Stp1 – Kruppa Tamás: A Szentlélek származásáról szóló vita aktuális üzenete
Cél: A Filioque kérdés hátterének és modern értelmezésének kutatása.
1. A Toledói zsinat. 2. Az ikonoklaszta kontroverzió. 3. A karolingok szerepe/hatása. 4. A Photiosz-féle skizma. 5. Az 1054-es szakadás, hatása. 6. A Lyoni zsinatig vezető út. 8. Ciprusi Gergely Tomus-a (1285). 9. A Ferrara-Firenzei zsinat előzményei és következményei. 10. A modern idők ökumenikus erőfeszítéseinek eredményei.
Bibliográfia: Haddad, R. M., „The Stations of the Filioque”, in St Vladimir’s Qarterly, 46/2 (2002) 209-268.; Stylianopoulos, Th., „An ecumeical solution to the filioque qesation”, in Journal of Ecumenical Studies, 28/2, Spring 1991.; Hivatalos egyházi megnyilatkozások: „Les traditions grecque et latine concernant la procession du Saint-Esprit”, in L’Osservatore Romano, 1995. szept 13. 1kk. és Irénikon, 3/1995, 356-368.; Zizioulas, J. D., „The One and Only Source” from Internet
Stp2 – Kruppa Tamás: „Homo adorans”
Cél: Az Istent dicsőítő lét teológiai jelentőségének bemutatása.
1. Isten dicsősége. 2. Teremtményi részesedés Isten dicsőségében. 3. Az ember, mint Isten dicsősége. 4. A szekularizáció, mint a dicsőítés hiánya. 5. A bűn természetellenessége. 6. Isten dicsérete mint az értelem tevékenysége. 7. A megélt teremtményi igazságosság, mint az akarat hódolata. 8. A liturgikus dicséret, mint a teremtményi szeretet tudatos kifejezése. 9. A hit feltétlen engedelmessége, mint az örök Fiú életében való részesedés. 10. Az Istent dicsőítő lét, mint az elkezdődött theószisz.
Bibliográfia: Green, J., „Adoraion in a Secular Age”, in St.Vladimir’s Theological Quarterly, 1/1972.; Schmemann, A., A világ életéért, Budapest 2001.; Clément, O., Kérdések az emberről, (ford. Baán István), Budapest 2004.; Staniloae, D., The Experience of God, Brookline 1994.
Stp3 – Seszták István: A bűn és a szenvedés értelmezése a keresztény Keleten
A bűnre vonatkozó kérdés végeredményben nem más, mint Isten létének és az ember „értelmének” szegezett kérdés. Szemináriumunk ezt a kijelentést kísérli meg megmagyarázni. A bűn mindig „teológiai terminus”, mely származik valahonnan, amiben „értelmét megtalálja”. A következő problematikákra keressük a választ: az ember átistenülése az üdvösség és a bűn horizontjából; istenképű, de bűnös ember; a bűn mint az isteni közeledés elutasítása; Krisztus szenvedése és halála, mint az isteni szeretet kiáradásának a kinyilatkoztatása; a bűn és a szentségi élet.
Bibliográfia: Spiteris, Y., Salvezza e peccato nella tradizione orientale, Bologna 1999.; Clément, O., Questions sur l’homme, Québec 1986.; Yannaras, Ch., La fede dell’esperienza ecclesiale, Brescia 1993.; Seszták, I., Bűn és kiengesztelődés Alszeghy Zoltán teológiájában, Nyíregyháza 2005.
Stp4 – Seszták István: Az eszkatológia néhány kérdése a mai keleti teológiában
A kurzus elsődleges célja, hogy az eszkatológia néhány konkrét, aktuális, olykor azonban igen problematikus teológiai kérdését elmélyítse. A témák megválaszolásában visszanyúlunk az első évezred néhány fontos egyházatyjához, illetve a XX. század azon modern keleti teológusainak gondolatait használjuk fel, akik jelentősen befolyásolták és alakították a múlt század teológiai gondolkodását.
A legjelentősebb témák és kérdéskörök: 1. Idő, várakozás, halál és feltámadás. 2. Keresztény Kelet és eszkatológiai látásmód. 3. Keresztény Kelet és apokaliptika. 4. Az eszkatón fogalma Keleten. 5. Messianizmus.
Bibliográfia: Aa-Vv., L’escatologia contemporanea, Padova 1995.; Tenace, M., Dire l’uomo, vol. II. La salvezza come divinizzazione, Roma 1997.
Stp5 – Orosz Atanáz: Patrisztikus zsoltárkommentárok I.
1. Az Újszövetség és a II.-IV. századi görög egyházatyák zsoltármagyarázatai. 2. Órigenész és Euszebiosz zsoltárkommentárjai. 3. Szent Atanáz zsoltármagyarázó levele Markellinoszhoz. 4. Nagy Szent Bazil prológusa és zsoltármagyarázatai. 5. Nisszai Szent Gergely a zsoltárcímekről. 6. Szent Hilarius és a korai latin atyák zsoltármagyarázatai Sz. Ágostonig. 7. Aranyszájú Szent János zsoltármagyarázó homíliái. 8. Küroszi Theodorétosz zsoltármagyarázatai.
Bibliográfia: Orosz, A. (szerk.), Hetvenes-bibliás és patrisztikus tanulmányok, Nyíregyháza 2004.; Rondeau, M.-J., Les commentaires patristiques du Psautier, I. Les travaux des Péres grecs et latins sur le Psautier, Recherches et bilan (OCA 219), Roma, 1982. és II. Exégése prosopologique et théologie (OCA 220), 1985.; Nagy Szent Bazil, Zsoltárkommentárok, Nyíregyháza 1998.
Stp6 – Orosz Atanáz: Patrisztikus zsoltárkommentárok II.
1. Az 1-8. zsoltár magyarázatai. 2. A 21-23. zsoltár magyarázatai. 3. A 28-29. zsoltár magyarázatai. 4. A 32., 33., 36. és 38. zsoltár magyarázatai. 5. A 40-50. zsoltár érdekesebb magyarázatai. 6. A 118. zsoltár magyarázatai. 7. A Polyeleosz és a dicséreti zsoltárok magyarázatai. 8. A bibliai ódák magyarázatai.
Bibliográfia: „Szentek között élő Atanáz atyánknak, Alexandria érsekének Markellinoszhoz intézett levele a zsoltárok értelmezéséről”, in Orosz, A. (szerk.), Hetvenes-bibliás és patrisztikus tanulmányok, Nyíregyháza 2004, 3-48.; La Chaîne palestinienne sur le Psaume 118 (Origène, Eusèbe, Didyme, Apollinaire, Athanase, Théodoret), I-II, Paris 1972, SC 189-190.;Origène: Homélies sur les Psaumes 36 à 38, Paris 1995 (SC 411).
Stp7 – Orosz Atanáz: Patrisztikus források elemzése I.
A szeminárium bevezetést nyújt a történelmi források kutatását szolgáló eszközök használatához. Hogyan kell fölhasználni a kritikai kiadásokat, a hagiográfiai műveket és a liturgikus kiadványokat egy tudományos kutatáshoz? Fordítási és elemzési gyakorlatok Órigenész, Johannes Cassianus, Nagy Szent Bazil, Aranyszájú Szent János és más szentatyák műveiből. – A szeminárium haladó görög-latin nyelvismeretet feltételez.
Bibliográfia: Cassien, J., Institutions cénobitiques, Texte latin revue par J. Cl. Guy, s. j., Paris 2001 (SC 109).; Basilii, Regula A Rufino latine versa, Zelzer, K. (ed.), Vindobonae MCMLXXXVI (CSEL LXXXVI).; Vanyó, L., Ókeresztény Írók sorozata 1-18, Budapest 1980-2002.
Stp8 – Orosz Atanáz: Patrisztikus források elemzése II.
A szeminárium elsősorban a görög források feldolgozásának módszereit gyakoroltatja be. Fordítási és elemzési gyakorlatok Nagy Szent Bazil, Aranyszájú Szent János, Szent Maximosz hitvalló és más szentatyák műveiből. – Alapos görög-latin nyelvtudást feltételez.
Bibliográfia: Basile de Césarée, Sur le Saint-Esprit, B. Pruche, o. p. (éd.), (SC 17bis) Paris 2002.; Jean Chrysostome, Sur le Sacerdoce (Dialogue et Homélie), A.-M. Malingrey, (éd.), (SC 272), Paris 1980.; Maximi Confessoris Liber Asceticus, P. Van Deun (ed.), Turnhout – Leuven 2000 (CCSG 40).
Az egyháztörténelmi-liturgikus szekcióban
Ssl1 – Véghseő Tamás: A görög katolikus Egyház forrásai a 17. században
A szeminárium 17. századi – elsősorban az ungvári unióhoz és De Camelis munkácsi püspök tevékenységéhez kapcsolódó – források tanulmányozásával kíván alaposabb ismereteket nyújtani a történelmi munkácsi egyházmegyében létrejött unió történetéről.
Bibliográfia: 1. Publikált források: Hodinka, A., A munkácsi görög szertartású püspökség okmánytára, 1458-1715, Ungvár 1911.; Lacko, M., Unio Uzhorodiensis Ruthenorum Carpaticorum cum Ecclesia Catholica, Roma 1965.; Nilles, N., Symbolae ad illustrandam historiam Ecclesiae orientalis in terris coronae S. Stephani, 2 vol., Oeniponte 1885.; Tóth, I. Gy., Relationes missionariorum de Hungaria et Transilvania 1627-1707, Roma-Budapest 1994. – 2. Kiadatlan források: Archivio Segreto Vaticano; Archivio Storico della Congregazione per l’Evangelizzazione dei Popoli; Esztergomi Prímási Levéltár; Magyar Országos Levéltár.
Ssl2 – Janka György: A görög katolikus Egyház forrásai a 18. században
A speciális szeminárium célja a hallgatók bevezetése a korszak forrástörténetébe, hogy a források megismerésével kellő tudásra tegyenek szert a dokumentumok olvasása és fordítása és értékelése terén. A forrásokat elsősorban a Haus-, Hof- und StaatsArchiv Wien, a Magyar Országos Levéltár Budapest, a Prímási Levéltár Esztergom, az Egri Érseki Levéltár Eger, anyagaiból válogatjuk. Latin tudás szükséges, német és ószláv, valamint olasz ismeret ajánlott.
Ssl3 – Véghseő Tamás: A görög katolikus Egyház forrásai a 19. században
A szeminárium célja a magyar görög katolikus egyházmegye felállításáért folytatott küzdelem tanulmányozása korabeli dokumentumok alapján.
Bibliográfia: 1. Publikált források: Udvari, I., A munkácsi görögkatolikus püspökség lelkészségeinek 1806. évi összeírása, Nyíregyháza 1990.; Farkas, L., Egy nemzeti küzdelem története, Budapest 1896.; Petrus, J., A magyarság önvédelme, Debrecen 1897.; Kemény, G. G., Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában, 1867-1918, vol. I-VI., Budapest 1951-1971. – 2. Kiadatlan források: Hajdúdorogi Egyházmegyei Levéltár; Esztergomi Prímási Levéltár; Egri Érseki Levéltár; Magyar Országos Levéltár.
Ssl4 – Janka György: A görög katolikus Egyház forrásai a 20. században
A speciális szeminárium célja a hallgatók bevezetése a korszak forrástörténetébe, hogy a források megismerésével kellő tudásra tegyenek szert a dokumentumok olvasása és fordítása és értékelése terén. A korszak jellegéből adódóan elsősorban a hajdúdorogi egyházmegye anyagát dolgozzuk fel a Görög Katolikus Püspöki Levéltár Nyíregyháza, a Magyar Országos Levéltár Budapest, az Prímási Levéltár Esztergom fondjainak felhasználásával.
Ssl5 – Ivancsó István: A magyar görög katolikus liturgia dokumentumai I.
A szeminárium célja, hogy bemutassa a sajátos értelemben vett magyar liturgia történelmi kifejlődését. A tanulmányozás középpontjába kívánjuk állítani a liturgia legrégebbi emlékeit, annak tudatában, hogy a keleti Egyház a saját liturgiájában, liturgiája révén és liturgiájából él.
1. A magyar nyelv igénye a liturgiában. 2. Liturgikus mozgalom a magyar nyelvnek a liturgiában való használatáért. 3. Az első fordítások, melyek kéziratban maradtak. 4. Az eddig fel nem dolgozott és publikálatlan kéziratok.
Bibliográfia: A gör. Szert. Katholikus magyarok Országos Bizottsága (szerk.), Emlékkönyv a görög szert. katholikus magyarok római zarándoklatáról, Budapest 1901.; Grigássy, Gy., A magyar görög katholikusok legújabb története, Ungvár, 1913.; Sztripszky, H., „Bibliographiai jegyzetek az ó-hitű magyarság irodalmából”, in Szabó, J., A görög-katholikus magyarság utolsó kalvária-útja, Budapest 1913, 421-449.; Ivancsó, I., Szinopszis a magyar nyelvű bizánci liturgia emlékeiről (1690-1999), Nyíregyháza 1999.
Ssl6 – Ivancsó István: A magyar görög katolikus liturgia dokumentumai II.
A szeminárium szervesen kapcsolódik az előzőhöz: be akarja mutatni a magyar görög katolikus egyház liturgikus életében legjelentősebb mozgalmat, vagyis a hajdúdorogi liturgikus fordító bizottság tevékenységét a 19. század végén. Megtörténik az immár kinyomtatott és kiadott könyvek vizsgálata.
1. Az 1879-es Hajdúdorogi liturgikus fordító bizottság tevékenysége. 2. Az első nyomtatásban kiadott liturgikus könyvek. 3. A 19. század folyamán kiadott liturgikus művek.
Bibliográfia: Ivancsó, I., Az 1879-es hajdúdorogi liturgikus fordító bizottság és tevékenysége, (Athanasiana Füzetek 1), Nyíregyháza 1999.; Id., A magyar görög katolikus egyház szerkönyvei, (Athanasiana Füzetek 3), Nyíregyháza 1999.; Id., „Apostolos könyvek a magyar görög katolikus egyházban”, in Studia Biblica Athanasiana 4 (2001) 153-170.
Ssl7 – Ivancsó István: A magyar görög katolikus liturgia dokumentumai III.
A szeminárium célja: folytatni kívánja a liturgiánk dokumentumainak kutatását a modern korban. Mit jelentett a Hajdúdorogi Egyházmegye felállítása ezen a téren? Hogyan tudta túlélni az Egyházunk a kommunista korszakot? Hogyan tudta folytatni a liturgikus könyvek kiadását?
1. Liturgikus művek a 19-20. század fordulóján. 2. Az anyaegyházmegyék segítsége. 3. Az első kiadványok megjelenése a Hajdúdorogi Egyházmegyében. 4. Liturgikus művek kiadása az elnyomatás évtizedeiben.
Bibliográfia: Ivancsó, I., A magyar görög katolikus egyház Evangéliumos könyve, (Athanasiana Füzetek 6), Nyíregyháza 2002.; Id., „Egy ki nem adott irmologion”, in Magyar Egyházzene VIII (2001/2002) 221-228.; Id., „Az »Emeljük föl szívünket!« című imakönyvünk”, in Athanasiana 11 (2000) 21-51.; Id., „La Chiesa greco-cattolica ungherese”, in Congregazione per le Chiese Orientali, Fede e martirio. Le Chiese orientali cattoliche nell’Europa del Novecento. Atti del Convegno di storia ecclesiastica contemporanea (Città del Vaticano, 22-24 ottobre 1998), Città del Vaticano 2003, 221-238.
Ssl8 – Ivancsó István: A magyar görög katolikus liturgia dokumentumai IV.
A szeminárium nem csak fel kívánja sorolni liturgiánk legújabb liturgikus forrásait, hanem módszert is akar nyújtani a tanulmányozásukhoz.
1. Liturgikus művek az elnyomatás után. 2. Püspöki rendelkezések a liturgiáról. 3. Miklósy István püspök rendelkezései. 4. Dudás Miklós püspök rendelkezései. 5. Timkó Imre püspök rendelkezései. 6. A legújabb rendelkezések.
Bibliográfia: Az egyházmegyei körlevelek; – Ivancsó, I., A magyar görög katolikusság körlevélben közölt liturgikus rendelkezéseinek forrásgyűjteménye, Nyíregyháza 1998. Id., „A görög katolikus liturgika története”, in Magyar Egyházzene VII (1999/2000) 443-458.
A teológiai-patrisztikus szekcióban
Otp1 – Orosz Atanáz: A monasztikus lelkiség története a keleti Egyházban
1. Aszkéták és kivonulásuk az ókeresztény egyház közösségeiből. 2. A remeteség kezdetei a „Vita Antonii” és a „Szent Öregek” könyve szerint. 3. Pakhomiosz és tanítványainak közösségbe szervezése. 4. Szabályzatok a koinobita szerzetesség számára. 5. Nagy Szent Bazil Bővebben és Rövidebben kifejtett szabályai és Etikája. 6. A Nagy Szent Bazil neve alatt áthagyományozott Konstituciók. 7. A tökéletesség életcélja és annak motivációi Evagriosznál és Kasszianosznál. 8. A szentföldi szerzeteseszmény és az órigenista válság. 9. A Létra (Klimakosz Szent János) magyarázata. 10. Szent Maximosz hitvalló aszketikus-misztikus teológiája.
Bibliográfia: Bielawski, M., Il monachesimo bizantino, Seregno 2003.; Ruppert, F., A pakhomiánus szerzetesség és a kolostori engedelmesség kezdetei, Pannonhalma 2001.; Vanyó, L., „Legyetek tökéletesek...”. Tanulmányok a keresztény aszkézis történetéhez a szerzetesség kialakulásáig, Budapest 1991.
Otp2 – Kruppa Tamás: A halottakért szóló imádság jelentősége a keleti teológiában
Cél: A „halottakért végzett imádság” helyének és jelentőségének bemutatása a purgatóriumról szóló vitában.
1. Az utolsó ítélet teológiai szempontja, különös tekintettel a keleti tradíció tartalmára. 2. A kiengesztelődés és tisztulás lehetőségei és határai a keleti hagyományban. 3. A keletiek felfogása a halál utáni létről. 4. A purgatóriumról szóló nyugati tanítással való szembenállás mélysége és hatóköre. 5. A keletiek esetlegesen nem örökké tartó pokolról szóló tanításának jelentősége. 6. A halottakért végzett ima magyarázata a keleti egyházban.
Bibliográfia: Daley, B. E., The Hope of the Early Church, (A Handbook of patristic Eshatology), Cambridge, 1991.; Kallinikos, K., Beyond the Grave, (An orthodox theology of Eshatology), Scranton Pa, 1969.; Staniloae, D., Teologia dogmatica ortodoxa Inglese, Oxford 1994. (Orig. Bucuresti 1978).; Balthasar, H. U. von, Mit szabad remélnünk?, Budapest 2006.
Otp3 – Kruppa Tamás: A nő szerepe a megváltásban, különös tekintettel az Istenszülőre
Cél: A női lét hiteles keresztény antropológiájának bemutatása, különös tekintettel az Istenszülő Szűz Máriának az isteni megváltásban betöltött szerepére.
1 Az Ószövetség nagy nőalakjainak szótériologiai szerepe. 2. Az Újszövetség női szereplői, különös tekintettel Isten Anyjára. 3. Az asszonyok szerepe és státusza a múlt és a jelen egyházának életében és felépítésében. 4. Mária szerepe és részesdése a megváltás művében. 5. A női lét méltósága és aktív szerepvállalásának modern lehetőségei.
Bibliográfia: Evdokimov, P., Woman and teh Salvation of the World, Crestwood New York 1994.; Balthasar, Hans Urs von, Theo-drama. Theological Dramatis Theory: 3. Dramatis Personae: The Person in Christ, San Francisco, 1992.; Ratzinger, J., „Sion leánya. Az Egyház hite Máriáról”, in Jézus és az Egyház anyja, Bécs 1987.
Otp4 – Kruppa Tamás: A megtestesülés értéke a keleti teológiában
Cél: Az „Inkarnáció” szótériológiai jelentőségének kutatása a keleti teológiában.
1. A megtestesülés előkészítése az Ószövetségben. 2. A megtestesülés kánoni újszövetségi szövegeinek patrisztikus exegézise. 3. A megtestesülés jelentőségének kifejeződése a liturgikus év ünnepi szövegeiben. 4. A szenvedés és a pokolra szállás, mint Krisztus alászállásának és önkiüresítésének legmélyebb pontjai. 5. A feltámadás mint a megtestesülés igazi jelentőségének és dicsőségének végső kinyilvánítása.
Bibliográfia: Studer, B., Trinity and Incarnation. The Faith of the Early Church, Collegeville 1998.; Evdokimov, P., The incarnate God, New York 1995.; Ware, K., Az ortodox út, Budapest 2002.
Otp5 – Obbágy László: A Triódion és a Pentekosztárion mint a katekumenátus kateketikai és lelkipásztori vezérmotívuma
1. A katekumenátus története. 2. A katekumenátus a II. Vatikáni Zsinat utáni egyházi dokumentumokban. 3. A katekumenátus újbóli bevezetésének nehézségei. 4. A Triódion kezdetét megelőző vasárnapok. 5. A Triódion felépítése. 6. A Triódion szövegei a katekumenátus szempontjai alapján. 7. A Pentekosztárion szövegei a müsztagogikus katekézis szempontjai alapján.
Bibliográfia: A Katekézis Általános Direktóriuma; Magyar Kateketikai Direktórium; Fogassy, J., A katekumenátus kézikönyve, Budapest 2005.; A megfelelő szertartási könyvek.
Otp6 – Obbágy László: Az ószövetségi Szentírás liturgikus katekézise
1. Az Ószövetség az Egyházban él. 2. „Íme, bételjesült…” – Az alkonyati zsolozsma szövegeinek ószövetségi katekézise. 3. „…mert örökkévaló az ő irgalmassága…” – A reggeli zsolozsma ószövetségi katekézise. 4. „Örvendezzetek az Úrnak minden föld…” – A Szent Liturgia ószövetségi katekézise. 5. „…amint megáldottad Ábrahámot és Sárát…” – A szentségi katekézis ószövetségi vonatkozásai. 6. „Ha a te törvényed nem lett volna elmélkedésem…” – A szentelmények katekézisének ószövetségi vonatkozásai. 7. „…és fölsóhajtok, mint Jónás…” – Egyéb szertartásaink ószövetségi katekézise.
Bibliográfia: A Katekézis Általános Direktóriuma; Magyar Kateketikai Direktórium; Fodorné Nagy, S., A katekézis kommunikációs problémái, Budapest 1996.; Kremer, J., A Biblia – Isten szava mindenkinek. Útmutató a Szentírás olvasásához, Budapest 1992.; Udvardy, Gy, A Biblia a hitoktatásban. A serdülő kor metodológiája, Budapest 1998.; A megfelelő szertartási könyvek.
Otp7 – Obbágy László: Alexandriai Kelemen mint az ideális katekéta mintája
1. Kelemen korának Alexandriája és a mai magyar valóság. 2. Az inkulturáció. 3. A Biblia és a keresztény irodalom ismerete. 4. Kelemen imaélete. 5. Egyházszeretet, egyházkritika, egyházhűség. 6. Erkölcsi kérdések. 7. A katekumenek iránti személyes szeretet. 8. Kelemen és a fiatalok. 9. Kelemen kateketikai felfogása és a II. Vatikáni Zsinat utáni katekézis jellemzői.
Bibliográfia: Bernard, J., Die apologetische Methode bei Klemens von Alexandrien, Leipzig 1968.; Méat, A., Étude sur les Stromates de Clement d’Alexandrie, Paris 1966.; Osborn, E., The Beginning of christian Philosophy, Cambridge 1981. / Anfänge christlichen Denkens, Leipzig 1986.; Vanyó, L., Az ókeresztény egyház és irodalma, Budapest 1980.; Vanyó, L., „Legyetek tökéletesek”. Tanulmányok a keresztény aszkézis történetéhez a szerzetesség kialakulásáig, Budapest 1991.
Otp8 – Janka Ferenc: Filozófia és krisztológia
A kurzus filozófiai és a teológiai témák és gondolatok kölcsönhatásait elemzi. Közelebbről a krisztológia és a modern filozófia egymásra hatását vizsgálja, keresve a filozófiai- és a teológiai hermeneutikai szemlélet elmélyítésének lehetőségét.
1. A klasszikus filozófia és az idealizmus. Filozófiai krisztológia? A krisztológiai probléma. Pascal érzékeny szívű Istene. A János prológus és a filozófusok: Hegel, Schleiermacher, Fichte, Schelling. 2. Ateista humanizmus és a keresztény gondolkodás. Kierkegaard, Nietzsche, Szolovjov, Dosztojevszkij, Blondel. 3. Hitetlenség és hit a XX. században: Heidegger, Bergyajev, S. Weil, G. Marcel.
Bibliográfia: Tiliette, X., Filosofi davanti a Cristo, Brescia 1991.; Zucal, S. (ed.), La figura di Cristo nella filosofia contemporanea, Milano 1993.
Otp9 – Soltész János: A Katekizmus és a keleti atyák erkölcsteológiai szempontból
1. Az ikonarcúság. 2. A szabadság. 3. Bűn, rossz, szenvedés. 4. A szív szerepe. 5. Metanoia. 6. Krisztus követése, a kereszt jelentősége. 7. Aszkézis, misztika. 8. Imádság. 9. Egyesülés Istennel.
Bibliográfia: A Katolikus Egyház Katekizmusa, Budapest 1994.; Špidlík, T., A Szentlélek útjain, Nyíregyháza 1996.; Petrà, B., La Chiesa dei Padri, Bologna 1998.
Otp10 – Seszták István: Kinyilatkoztatás és források. Isten-közlés és ismeret
A kurzus célja a keresztény teológia és teológiai megszólalás lehetőségének, mint Isten ajándékának és az ember részéről történő befogadásának a lehetősége. Analízisünk irányvonala elsődlegesen történeti-teológiai, mely segít az „Istenről szóló beszéd” fejlődésének és alakulásának helyes átgondolásában.
1. A keresztény gondolkodás születése az Újszövetség fényében. 2. Az egyházatyák és az „igaz” teológia születése. 3. A Középkor teológiai látásmódja. 4. Teológia és modernitás. 5. Az újskolasztika és a megújult teológia első lépései. 6. Korunk teológiai beszéde és feladatai.
Bibliográfia: Bof, G. P., Teologia cattolica, Torino 1995.; Gibellini, R., La teologia del XX secolo, Brescia 1992.
Otp11 – Sivadó Csaba: Khalkedón utáni krisztológiák
A kurzus célja, hogy a hallgatók elsajátítsák az idevonatkozó szövegek, dokumentumok segítségével a Kalkedón utáni krisztológia fejlődésének alapvető jellemzőit.
1. Bevezetés. 2. Az V. századi krisztológiai megközelítések. 3. Khalkedóni és monofizita megközelítések. 4. Órigenista krízis a VI. században. 5. Az V. Egyetemes Zsinat krisztológiai megközelítése. 6. Megváltás, aszketizmus és átistenülés. 7. Hitvalló Maximosz szóteriológiája. 8. Damaszkuszi Szent János szintézise, a II. Niceai Egyetemes Zsinat. 9. Krisztológia a késő bizánci gondolkodásban. 10. Összegzés.
Bibliografia: Meyendorff, J., Christ in Eastern Christian Thought, Washington 1969.; Grillmeier, A., Christ in Christian Tradition, Vol. I-II. London 1995. Staniloae, D., Orthodoxe Dogmatik I-II, Zürich 1990.
Otp12 – Sivadó Csaba: A 20. századi ortodox teológia
A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a 20. századi ortodox teológia fő képviselőinek kérdésfeltevésivel és sajátos teológiai szempontjaival.
Bevezető. 1. 20. századi teológiai megközelítések az orosz ortodox teológiában: a. Szolovjov; b. Florenszkij; c. Bergyajev, d. Bulgakov. 2. Párizstól New Yorkig: a. Florovszkij; b. Schmemann; c. Lossky; d. Meyendorff. 3. a. Staniloae; b. Ziziulas c. Nellas. Befejezés.
Bibliografia: Staniloae, D., Theology and the Church, New York 1980.; Meerson, M. A., The Trinity of Love in Modern Russian Theology, Quincy 1998.; Zizioulas, J. D., Being as Communion, New York, 1985.; Meyendorff, J., Byzantine Theology – Historical Trends and Doctrinal Themes, New York 1983.
Otp13 – Sivadó Csaba: Az orosz emigráns teológia története és törekvései
A kurzus folyamán a hallgatók az emigráns teológia történeti hátterével, kialakulásával, jelentős alakjaival ismerkednek meg. A kurzus feladata még az idevonatkozó sajátos teológiai szövegek elemzése.
1. Történeti bevezető. 2. Az orosz ortodox teológia „nyugati fogsága” és annak következménye. 3. Az orosz teológia újjászületésének kontúrjai. 4. Útkeresések orosz földön. 5. A Szent Szergiusz Intézet Párizsban. 6. Florovszkij és a neopatrisztika. 7. Út a szófiológia felé. 8. Az emigráns teológia az Egyesült Államokban. 9. Az emigráns teológia hatása és érdeme. 10. Befejezés.
Bibliografia: Meyendorff, J., Living Tradition, New York 1978.; Florovsky, G., Ways of Russian Theology I-II., Belmont, 1979.; Nichols, A., Light from the East, London 1995.; Meerson, M. A., The Trinity of Love in Modern Russian Theology, Quincy 1998.
Otp14 – Janka Ferenc: A filozófia patrisztikus és bizánci alapjai
A kurzus a kereszténység első korszakában a különböző történelmi- kulturális korszakok eltérő gondolkodásmódját elemzi. Ennek segítségével jobban megérthetjük és értékelhetjük a keresztény gondolkodás állandóan szintézisre törekvő erőfeszítését.
1. A bizánci filozófia forrásai: hellenizmus, zsidóság és az evangéliumi örömhír. A görög filozófia a kereszténység első századaiban. Az apologéták. Az alexandriai irodalom. Az újplatonizmus. 2. A prebizánci korszak: a pogányság hanyatlása (313-529). 3. A protobizánci korszak: a kereszténység győzelme (529-711). 4. Képtisztelet és képrombolás: az igaz hit győzelme (711-843).
Bibliográfia: Vanyó, L. Theologia greca, Budapest 1992.; Fyrigos, A., La filosofia patristica e bizantina, Roma 1995.
Otp15 – Soltész János: A keresztény aszkézis etikája Keleten
1. Az ember feladata, hogy megvalósítsa önmagát. 2. Tökéletesség és Krisztus-követés az Újszövetségben. 3. Aszketikus utak a II. században. 4. A szüzesség és a tisztaság korai értelmezése. 5. Az enkratizmus. 6. Aszkézis és tökéletesség Alexandriában. 7. A keresztény tökéletesség és Origenész. 8. Az életszentség és a szerzetesi szabályok.
Bibliográfia: Vanyó, L., „Legyetek tökéletesek…”, Budapest 1991.; Cassianus, J., A keleti szerzetesek szabályai, Pannonhalma-Tihany 1999.;Id. Az egyiptomi szerzetesek tanítása, Pannonhalma-Tihany 1999.; Gillet, L., Az Ortodox Lelkiség, Budapest 1999.; Clément, O., Kérdések az emberről, Budapest 2004.
Otp16 – Soltész János: A keleti vallások etikája és a kereszténység
1. Mezopotámia, Szíria és Irán vallásainak etikája. 2. Az egyiptomi halotti kultusz és etikája. 3. A hinduizmus etikája. 4. A buddhista aszketika. 5. Kína és a Távol-Kelet etikai gondolatai. 6. A görög etikai gondolkodás fejlődése. 7. A hellenizmus rendszereinek etikája. 8. A gnoszticizmus etikája. 9. Etika az iszlámban. 10. A kereszténység és más etikák.
Bibliográfia: De Rosa, G., Vallások, kereszténység, szekták, Budapest 1989.; Glasenapp, H., Az öt világvallás, Budapest 1975.; Filoramo, G., A gnoszticizmus története, Budapest 2000.
Az egyháztörténelmi-liturgikus szekcióban
Osl1 – Sivadó Csaba: A bizánci egyház története
A kurzus során a hallgatók bepillantást nyerhetnek a bizánci egyház történetének fontosabb szakaszaiba. A korszakok részletes elemzése által pedig elsajátíthatják annak lényegi szempontjait.
1. Az egyetemes Római Birodalom (395-717). 2. A Hellén Római Birodalom (717-1057). a) A szervezés időszaka (717-944). b) A terjeszkedés (945-1057). 3. Hanyatlás és bukás (1057-1204). 4. Bizánc haláltusája és halála. a) Az utolsó újjászületés és kudarca (1204-1389). b) Végső küzdelem (1389-1453).
Bibliográfia: Bréhier, L., Bizánc tündöklése és hanyatlása, Budapest 1997.; Obolesky, D., A bizánci Nemzetközösség, Budapest 1999.; Meyendorff, J., Birodalmi egység és keresztény szakadások, Budapest 2001.
Osl2 – Janka György: Képtisztelet és képrombolás
I. A képrombolás első szakasza (726-787). 1. Teológiai érvek a képkultusz ellen. 2. A képrombolás elindítása. 3. III. Leó (717-741) uralkodása. 4. V. Konstantin (741-775): az ikonoklazmus fokozódása. 5. A hiereiai zsinat (754): a képrombolás teológiája. 6. A képek védelmezői. 7. Konstantinápolyi Germanosz pátriárka (715-730). 8. A szerzetesek álláspontja: Ciprusi Georgiosz. 9. Damaszkuszi Sz. János (675-749). 10. A VII. egyetemes, II. Nikaiai zsinat 787. 11. A képtisztelők győzelme. – II. A képrombolás második szakasza (815-843). 1. A második periódus előzményei, a generációváltás. 2. V. Leó (813-820) újra indítja a képrombolást. 3. II. Mihály (820-829) politikája. 4. I. Teofil (829-842) uralkodása. 5. Teodóra császárné és az igazhitűség diadala (843).
Bibliográfia: Ostrogorsky, G., A bizánci állam története, Budapest, 2001.; Schreiner, P., Bizánc, Budapest 2002.; Dagron, G., Der Ikonoklasmus und die Begründung der Orthodoxie (726-847), in Dagron, G. – Riché, P. – Vauchez, A. (Hg.), Die Geschichte des Christentums Bd. 4., Freiburg 1994.
Osl3 – Janka György: Az uniók története Közép-Európában
1. Az egyházszakadások és következményeik. 2. A II. Lyoni zsinat (1274). 3. A firenzei unió (1439), majd ennek felbomlása. 4. A katolikus misszió előretörése a trienti zsinat után. 5. Részleges uniók a Habsburg monarchiában. 6. A breszti unió (1596). 7. A márcsai unió (1611). 8. Az ungvári unió (1646), majd a munkácsi és máramarosi részek csatlakozása. 9. Unió Erdélyben (1698-1700). 10. Uniós folyamat a nagyváradi püspökség területén. 11. Az egyesült keletiek további sorsa a XVIII. században.
Bibliográfia: Ikic, N., Der Begriff „Union” im Entstehungsprozess der unierten Diözese von Marca (Krizevci), St. Ottilien 1989.; Pirigyi, I., A magyarországi görög katolikusok története I-II., Nyíregyháza 1990.; Lacko, M., Unio Uzhorodensis Ruthenorum Carpaticorum cum Ecclesis Catholica, Romae 1955.
Osl4 – Janka György: Habsburg uralkodók és a görög katolikusok a 18. században
1. I. Lipót (1657-1705) egyházpolitikája. 2. I. József (1705-1711) egyházpolitikája. 3. III. Károly (1711-1740) egyházpolitikája. 4. Mária Terézia (1740-1780) uralkodása. 1) A barokk katolicizmus. 2) A „tereziánus jozefinizmus”. 3) Új római katolikus egyházmegyék létesítése. 4) A munkácsi egyházmegye felállítása. 5) A nagyváradi görög katolikus egyházmegye felállítása. 6) A körösi egyházmegye felállítása. 7) A magyarországi görög katolikus püspökök bécsi kongresszusa. 5. II. József (1780-1790) és a görög katolikusok. 6. II. Lipót (1790-1792) egyházpolitikája.
Bibliográfia: Janka, Gy., „A munkácsi egyházmegye felállítása”, in Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 1996/4. 575-590.; Id., „A Szentszék és a bécsi udvar szempontjai a nagyváradi és a körösi görög katolikus egyházmegyék felállításában”, in Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 10 (1998) 1-2., 109-115.; Borovi, J., Az esztergomi érseki egyházmegye felosztása, Budapest 2000.
Osl5 – Janka György: A magyarországi görög katolikusok története (19-20. század)
I. 1. A körösi egyházmegye története. 2. A fogarasi egyházmegye, majd Gyulafehérvár-Fogarasi érsekség története. 3. A nagyváradi egyházmegye története. 4. A lugosi egyházmegye. 5. A szamosújvári egyházmegye. 6. A munkácsi egyházmegye. 7. Az eperjesi egyházmegye felállítása és története. 8. A hajdúdorogi mozgalom. 9. A hajdúdorogi külhelynökség története. – II. 1. A hajdúdorogi egyházmegye felállítása. 2. A papnevelés. 3. A szerzetesség. 4. Egyesületek és kulturális élet. 5. A liturgia. 6. Miklósy István megyéspüspök (1913-1937). 7. Dudás Miklós megyéspüspök (1939-1972). 8. Timkó Imre megyéspüspök (1975-1988). 9. Keresztes Szilárd megyéspüspök (1988-). 10. Az egyházmegye hitélete napjainkban. 11. A Miskolci Apostoli Exarchátus története.
Bibliográfia: Pirigyi, I., A magyarországi görög katolikusok története II., Nyíregyháza 1990.; Timkó, I., (szerk.), A Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye Jubileumi Emlékkönyve, Nyíregyháza 1987.; Janka, Gy. (szerk), Örökség és küldetés 1950-2000, A Nyíregyházi Görög Katolikus Papnevelő Intézet és a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia anyaga, Nyíregyháza 2001.
Osl6 – Janka György: Görög katolikusok a kommunista diktatúrákban
1. A görög katolikusok helyzete Lengyelországban. 2. A görög katolikus egyház sorsa Csehszlovákiában. 3. A görög katolikus egyház üldözése a Szovjetunióban. 1) Ukrajnában. 2) Kárpátalján. 4. A görög katolikus egyház elnyomása Romániában. 5. A görög katolikusok élete a Magyar Népköztársaságban. 6. Görög katolikus hitvallók és vértanúk. 7. A II. János Pál pápa által boldoggá avatottak.
Bibliográfia: Bendász, I. – Bendász, D., Helytállás és tanúságtétel, a munkácsi görög katolikus egyházmegye hitvalló és meghurcolt papjai, Ungvár-Budapest 1994.; D. Molnár, I., Vallási kisebbség és kisebbségi vallás, Görög katolikusok a régi és a mai Lengyelországban, Budapest 1995.; Puskás, L., Romzsa Tódor élete és halála, Budapest 1998.
Osl7 – Puskás Bernadett: Bizánci művészet – Mozaik, falkép, ikon- és könyvfestészet
1. Kora bizánci művészet (395-726): Az antikvitás öröksége, Közel-Kelet hatása. A szemléletmód és a stílusnyelv formálódása. A képrombolás előtti időszak emlékei. Az ikonográfiai típusok formálódása. 2. A képrombolás kora (726-843) és közép bizánci művészet (843-1204): Az ikon teológiája. A bizánci esztétika kérdései. A bizánci templom intérieur-jének képi rendszere. A Makedón-„protoreneszánsz”. A Komnénosz-korszak. A monumentális műfajok. Az ikonfestészet első virágkora. A miniatúra. 3. A „latin császárság” művészete (1204-1261) és a késő bizánci művészet (1261-1453): A Paleologosz-„reneszánsz”. A bizánci művészet kisugárzása. Helyi központok. Az ikonosztázion képi programjának alakulása.
Bibliográfia: Grabar, A., Les voies de la création en iconographie chrétienne. Antiquité et Moyen Age, Paris 1979, 1994.; Faludy, A., Bizánc festészete és mozaikművészete, Budapest 1982.; Kádár, Z., Bizánci művészet, Budapest 1987.
Osl8 – Puskás Bernadett: Ikonfestészet és könyvgrafika a Kárpát-vidéken a 15-18. században
Metabizánci, illetve posztbizánci művészet az Északkelet-Kárpátok vidékén: Kutatástörténet, terminológia. A Kárpát-vidéki iskola és a nemzeti iskolák kérdése. A középkori ikonfestészet, könyvfestészet irányzatai. Ikonfestészeti központok, műhelyek, mesterek a 15-16. században. Ikonográfiai kérdések. A korai ikonosztázion-szerkezet és változásai. A munkácsi püspökség középkori ikon- és könyvfestészete, 15-16. század. Ikonfestészet, grafika a 17. században. Műhelyek, mesterkérdések. Az ikonosztázion-szerkezet változásai a 17-18. században. Az antimenzion, mint grafikai műfaj és a munkácsi püspökök antimenzionjai. A tradíció és a modernség kérdése a 18. század ikonfestészetében. Ikonográfiai és stiláris vonatkozások. A könyvgrafika. A munkácsi püspökség területén működő műhelyek, mesterek. Kitekintés a 19. század művészetének problematikájára.
Bibliográfia: Greslik, W., Ikony sarisského múzea v Bardejove, Bratislava 1994.; Запаско, Я., Памятки книжкового мистецтва. Українська рукописна книга, Львів 1995.; Puskás, B., Kelet és Nyugat között. Ikonok a Kárpátok-vidékén a 15-18. században, Budapest 1991.
Osl9 – Véghseő Tamás: Keresztes hadjáratok
A keresztes hadjáratok történetének áttekintése és az Egyház történetére gyakorolt hatásuk vizsgálata mellett a kurzus betekintést kínál azok historiográfiájába is.
1. A keresztes hadjáratok historiográfiája. 2. A kereszténység szent helyei a Szentföldön. 3. A keresztes hadjáratok ideológiai háttere. 4. A keresztes hadjáratok története: 1099-1291. 5. Magyar részvétel a keresztes hadjáratokban. 6. Az eretnekségek elleni keresztes hadjáratok. 7. A török birodalom ellen hirdetett keresztes hadjáratok. 8. A keresztes hadjáratok mérlege.
Bibliográfia: Runciman, S., A keresztes hadjáratok története, Budapest 1999.; Bozsóky, P. G., Keresztes hadjáratok, Szeged 1995.; Veszprémy L. (szerk.), Az első és második keresztes háború korának forrásai, Budapest 1999.
Osl10 – Véghseő Tamás: A Propaganda Kongregáció és a magyarországi görög katolikus egyház
A történelmi Magyarország területén létrejött görög katolikus egyházak szentszéki felügyeletét a Keleti Kongregáció felállításáig a Hitterjesztés Szent Kongregációja (Propaganda Fide) látta el. A kurzus célja a kongregáció történetének áttekintése, feladatainak és joghatóságának tanulmányozása, valamint a magyarországi görög katolikusokkal kapcsolatos döntéseinek vizsgálata.
1. A Propaganda Kongregáció alapítása, szerkezete s programja. 2. A Kongregáció és a missziók világa. 3. A Kongregáció és a keleti egyházak. 4. A Propaganda és a magyarországi görög katolikus egyház.
Bibliográfia: Aa-Vv., Sacrae Congregationis de Propaganda Fide Memoria Rerum, 1622-1972, Roma 1971.; Collectanea S. Congregationis de Propaganda Fide seu decreta instructiones rescripta pro apostolicis missionibus, Romae 1907.; Molnár, A., Katolikus missziók a hódolt Magyarországon I. (1572-1647), Budapest 2002.; Pizzorusso, G., „Propaganda Fide tra immagine cosmopolita e orizzonti romani”, in Fiorani, L. – Prosperi, A. (a cura di), Roma, la città del papa. Vita civile a religiosa dal giubileo di Bonifacio VIII al giubileo di papa Wojtyla, Torino 2000, 477-518.
Osl11 – Véghseő Tamás: A magyarországi görög katolikusok története a 17-18. században
A kurzus áttekintést nyújt a történelmi Magyarország területén létrejött görög katolikus egyházak történetéről az ungvári uniótól (1646) a görög katolikus püspökök bécsi értekezletéig (1772).
1. Az ungvári unió (1646). 2. Az unió megszilárdulása a 17. század második felében 3. A gyulafehérvári unió (1700). 4. Az egyházi intézményrendszer átalkítása a 18. században. 5. A görög katolius püspökök bécsi értekezlete 1772-ben. 6. A görög katolikus egyházak belső fejlődése a 18. században.
Bibliográfia: Fraknói, V., Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római Szentszékkel, vol. I-III., Budapest 1903.; Hodinka, A., A munkácsi görög-katholikus püspökség története, Budapest 1909.; Lacko, M., Unio Uzhorodiensis Ruthenorum Carpaticorum cum Ecclesia Catholica, Roma 1965.
Osl12 – Véghseő Tamás: A magyar katolikus egyház története az újkorban
A kurzus célja, hogy tömör és vázlatos összefoglalást nyújtson a magyar katolikus egyház történetéről a Tridenti Zsinattól a II. világháborúig.
1. A Trentói Zsinat és annak magyarprszági recepciója. 2. Katolikus megújulás és ellenreformáció a 17. században. 3. Az egyházi intézményrendszer újjászervezése és a katolicizmus virágkora a 18. században. 4. A jozefinizmus és a liberalizmus. 5. A kiegyezéstől az első világháborúig. 6. A katolikus egyház Magyarországon a két világháború között.
Bibliográfia: Fraknói, V., Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római Szentszékkel, vol. I-III., Budapest 1903.; Hermann, E., A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig, München 21973.; Hóman, B. – Szekfű, Gy., Magyar Történet, vol. III-IV. Budapest 1936.; Mályusz, E., Magyarország története a felvilágosodás korában, Budapest 2002.
Osl13 – Ivancsó István: A keleti liturgiák
A kurzust azt kívánja bemutatni a hallgatóknak, milyen változatos az egyházak gazdagsága a maguk liturgiája révén. Ki akarja emelni, hogy léteznek más liturgiák is a keleti Egyházban, melyek őrzik az örökségüket. Éppen ezt az örökséget törekszik elemezni a különböző keleti katolikus és nem katolikus egyházakban.
1. A kopt liturgia. 2. Az örmény liturgia. 3. Az etióp liturgia. 4. A káld liturgia. 5. A malabár liturgia. 6. A malankár liturgia. 7. A maronita liturgia. 8. A szír liturgia. 9. A bizánci liturgia.
Bibliográfia: Ivancsó, I., A keleti liturgiák, Nyíregyháza 2002.; Liesel, N., Die Liturgie der Ostkirche, Fulda 1956.; Liesel, N. – Kunkel, H., Die Liturgie der Ostkirche. Die Eucharisteifeier der orientalischen Katholiken, Fulda 1956.
Osl14 – Ivancsó István: A keleti atyák tanítása az imádságról
A kurzus alapvető ismereteket kíván nyújtani a keleti lelkiség egy sajátos területéről, az imádságról. Rendszerbe foglalja az atyák tanítását az imádságról, mégpedig a tanításuk alapján, a klasszikus patrisztikus korszakban.
Bibliográfia: Špidlík, T., Az atyák tanítása az imádságról (jegyzet); Špidlík, T., Hogyan imádkozunk (150 kérdés és felelet), Máriapócs 2000.
Osl15 – Ivancsó István: Ünnepek és népszokások a görög katolikusságban
Az opcionális kurzus egy szemeszterben meg akarja ismertetni a görög katolikus ünnepek és népszokások között fennálló kapcsolatot. A kutatás aláhúzza azt a tényt, hogy a híveink mennyire vallásosak, miközben az Egyházzal élik meg a hitüket.
Bibliográfia: Bartha, E., Görög katolikus ünnepeink szokásvilága, Debrecen 1999.
Osl16 – Ivancsó István: A „pócsi Mária” szertartásai
A kurzus céla, hogy bemutassa azokat a szertartásokat, imádságokat, énekeket, melyek a számunkra oly kedves kegyhely sajátosságai, s melyek a pócsi Máriát köszöntik.
Bibliográfia: Ivancsó, I., „»Üdvözlégy, Mária, Pócsnak ékes csillaga!« A máriapócsi Istenszülő akathisztoszának bemutatása és szövege, Nyíregyháza 1999.; Id., „A »Pócsi Mária« szertartásai”, in Athanasiana 3 (1996) 43-60.; Id., „Két máriapócsi imádságunk”, in Athanasiana 12 (2001) 45-54.
Osl17 – Gánicz Endre: A Pünkösdöt követő vasárnapok néhány kiválasztott evangéliumi szakaszának exegézise
Ez a kurzus a szinoptikus evangéliumokból és János evangéliumából származó néhány szakasz alapos exegézisét akarja nyújtani. Ahol lehetséges, a párhuzamos részek vizsgálatára is sor kerül a szövegmagyarázat különböző módszereivel.
Bibliográfia: Federici, T., „Resuscitó Cristo!” Commento alle Letture bibliche della Divina Liturgia bizantina, Palermo 1996.; Gebé, A., Evangéliumi szakaszok magyarázata, Ungvár 1898.; Gnilka, J., Márk, Szeged 2000.
Osl18 – Gánicz Endre: A hétköznapok és hétköznapi ünnepek kiválasztott evangéliumi szakaszainak exegézise
Ennek a kurzusnak az az elsődleges célja, hogy a hétköznapok és hétköznapi ünnepek néhány evangéliumi szakaszának exegézisét nyújtsa, amelynek segítségével jobban meg lehet érteni annak jelentőségét. Az eredeti, görög nyelv használata segítséget nyújt a szöveg jobb megértésében.
Bibliográfia: Federici, T., „Resuscitó Cristo!” Commento alle Letture bibliche della Divina Liturgia bizantina, Palermo 1996.; Gebé, A., Evangéliumi szakaszok magyarázata, Ungvár 1898.; Schwank, B., János, Szeged 2001.
Osl19 – Szabó Péter: A keleti egyházak liturgikus és szentségi joga
I. Liturgikus jog: 1. Alapfogalmak. 2. A liturgikus jogalkotás fejlődésének rövid történeti áttekintése. 3. A jogalkotás területe és az arra illetékes hatóságok. 4. A magyar görög katolikus egyház liturgikus joga. 5. A szokásjog értéke a liturgikus jog terén. 6. A keleti egyházak liturgikus fegyelmének reformjára vonatkozó jogszabályok. 7. Aktuális kérdések a liturgikus fegyelem témaköréből. II. A szentségek joga: 1. A szentségek jogi arculata; 2. Általános normák és illetékes hatóságok a szentségi fegyelem terén. 3. A szentségi fegyelem rövid áttekintése, különös tekintettel a konstantinápolyi tradíció sajátos vonásaira. 4. A keresztény beavatás szentségei (válogatott kérdések): a) A „közös jog” szabályai (CCEO). b) A magyar görög katolikus egyház részleges szabályai. c) A kérdés jogrendközi aspektusai (latin és akatolikus viszonylatban). 5. A bűnbánat szentsége: a) A „közös jog” szabályai (CCEO). b) A magyar görög katolikus egyház részleges szabályai. c) A kérdés jogrendközi aspektusai (latin és akatolikus viszonylatban). 6. Az egyházi rend szentsége: a) A „közös jog” szabályai (CCEO). b) A magyar görög katolikus egyház részleges szabályai. c) A kérdés jogrendközi aspektusai (latin és akatolikus viszonylatban). 7. Rövid összehasonlító házasságjogi excursus. 8. A szentségek és az egyház küldetése / a szentségek és a kánoni büntetőjog. 9. Szentségjogi kazuisztika.
Bibliográfia: Szabó, P., Bevezetés a keleti kánonjogba, Budapest 2006.; Id., „A liturgikus könyvek kiadásának jogtörténeti összefoglalása a görög katolikus egyházban”, in Ivancsó, I. (szerk.), Liturgikus örökségünk III. A 125 éve alakult hajdúdorogi liturgikus fordító bizottság utolsó műve, a Danilovics-énekkönyv megjelenésére 2004. április 29-én rendezett szimpozion anyaga, Nyíregyháza 2004, 19-43.; Erdő, P., Rítusközi (egyházközi) gyóntatási fegyelem a katolikus Egyházban, in Kánonjog 4 (2002) 7-15.; Ivancsó, I. (szerk.), A magyar görögkatolikusság körlevelekben közölt liturgikus rendelkezéseinek forrásgyűjteménye, Nyíregyháza 1994.; Szabó, P., Tanulmányok a keleti házasságjog köréből, (Athanasiana Füzetek 8), Nyíregyháza 2003.
Osl20 – Szabó Péter: Keleti közösségek a Katolikus Egyház alkotmányjogi szerkezetében
I. „Keleti közösségek”: 1. Alapfogalmak (keleti közösség, sajátjogú egyház, rítus és tradíció). 2. A keleti közösségek katolikus egyházba történő reintegrációjának folyamata (ekkleziológiai-jogi kérdések): a) Az első évezred modelljei. b) Az uniós zsinatok és a Trentói Zsinat kora. c) A XIII. Leó-féle fordulat. d) A II. Vatikánum egyháztana (LG, CD, OE). e) A keleti kódex ekkleziológiai látásmódjának lényegi jellemzői. 2. A keleti egyházak integrációja a Katolikus Egyházba: 1. A communio Ecclesiarum modell, s annak Zsinat utáni elmélyítése. 2. A „kommúnió” mint a keleti közösségek Katolikus Egyházba történő integrációjának eszköze (teológiai aspektusok). 3. Az Apostoli Szentszék és a keleti közösségek: a) Az Apostoli Szentszék mint lényegi szerkezeti elem és annak funkciója az Egyház (communio Ecclesiarum) javára: a) Általános szempontok. b) A római kúria központi hatóságai és a keleti egyházak. c) Az Apostoli Szentszék és a keleti egyházak közötti jogi kapcsolatok, különös tekintettel a sajátjogú autonómia különböző fokaira. 4. A sajátjogú egyházak közötti „horizontális” kapcsolatok. 3. Ökumenikus távlatok: lehetőségek és azok belső-doktrínális határai. Összegzés: A „katolikus” jelző kánonjogi szemszögű jelentése a keleti egyházak elnevezésében.
Bibliográfia: Szabó, P., Bevezetés a keleti kánonjogba, Budapest 2006.; O’Donnel, C. – Pié-Ninot, S., Diccionario de Eclesiología, Madrid 2001.; Condorelli, O., Principio elettivo, consenso, rappresentanza, (I libri di Erice 32), Roma 2003.
Lio1 – Orosz Atanáz: Liturgikus és bizánci görög nyelv
Bibliográfia: Antoniadis, S., Place de la liturgie dans la tradition des lettres grecques, Leiden, 1939.; Parenti, S., L’Eucologio Barberini Gr. 336, Roma 22000.; Winkler, G., „Zur Erforschung orientalischen Anaphoren”, in OCP 63 (1997) 401.
Lio2 – Fodor György: Arab nyelv
Lio1 – Fodor György: Szír nyelv
Lio1 – Bohács Béla: egyházi szláv nyelv