Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola

A TANANYAG BEOSZTÁSA

1. A teológus szakon

FILOZÓFIA

FI – 01. Logika

Logika

1. Mi a logika?; 2. Szó és jelentés; 3. Kijelentéslogika; 4. Predikátumlogika; 5. Osztálylogika; 6. Szillogisztika; 7. Kitekintés.

Tudományelmélet

1. Rendszer- elmélet –tudomány. Dedukció és axiomatikus rendszer; 2. Az indukció; 3. Magyarázatok. Néhány fogalom magyarázata. Az empirikus elméletek jelentősége.

Irodalom:

Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába, Budapest 1993. Logika és tudományelmélet: 217-249.
Bolberitz, Pál: Bevezetés a logikába, Budapest 1998.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka Ferenc

FI – 02. Ismeretelmélet

1. A fenomenológiai módszer és tapasztalat; 2. A megismerés tudatossága, intencionalitása, közvetlensége és a kép-elmélet; 3. A megismerés heurisztikus, hermeneutikus és személyes jellege; 4. A megismerés tér-idő horizontja és történelmisége; 5. A megismerés és a nyelv, nyelvi játékmezők; 6. A megismerés és a fenomenológiai igazság, a megismerés apriori struktúrái; 7. A transzcendentális módszer és a megismerés, a tapasztalás fokozatai; 8. Az alany és a tárgy szembenállásában jelentkező lét. A vallási tapasztalat és a feltétlen igazság.

Irodalom:

Weissmahr Béla: Bevezetés az ismeretelméletbe, 1990. (főiskolai jegyzet)
Turay Alfréd: Ismeretelmélet, 1984. (főiskolai jegyzet)

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka Ferenc

FI – 03. Lételmélet (metafizika)

1. A lételmélet fogalma, meghatározása, módszere. 2. A létező jelentkezése a „tökéletes visszatérésben”. 3. A létezők analógiája. 4. A változó létezők lételvei. 5. A létezők lényege, léte, kategóriái. 6. A létezők oksági összefüggése és célrairányulása. 7. A tevékenység és az esetlegesség értelmezése. 8. A létre és a feltétlen létre irányuló tapasztalat, a határélményekben jelentkező lét. 9. A lét transzcendentális tulajdonságai: egysége, igazsága, értéke, szépsége.

Irodalom:

Turay Alfréd: Lételmélet, 1984. (főiskolai jegyzet)
Bolberitz Pál: Lét és kozmosz, Budapest 1985.
Weissmahr Béla: Ontológia, Bécs-Budapest-München 1992.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka Ferenc

FI – 04. Kozmológia

1. A megismerésben jelentkező anyagi lét; 2. Az élő anyagi létrendre reflektáló ember; 3. Az állati létre reflektáló ember; 4. Az önmagára reflektáló ember; 5. A kozmosz egészére reflektáló ember.

Irodalom:

Bolberitz Pál: Lét és kozmosz, Budapest 1985.
Huber, Carlo: Teoria e metodo delle scienze, Roma 1981.
Selvaggi, Filippo: Filosofia del mondo, Cosmologia filosofica, Roma 1985.
Turay Alfréd: Kozmológiai antropológia, Szeged 1987.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka Ferenc

FI – 05. Filozófiai istentan (teodicea)

1. A teodicea fogalma, kiindulási pontja, feladata, határai. 2. Az Isten létének megközelítése, az „ontológiai” istenérv. 3. A Szent Tamás-i Istenhez vezető „utak” értelmezése. 4. Az emberi szellem dinamizmusából vett Isten-közelítés. 5. Az erkölcsi kötelezettségből kiinduló istenérv. 6. Isten mivolta. A tiszta valóság mint az önmaga által szubzisztáló lét személyes teljessége. 7. Isten örökkévalósága és mindenütt jelenvalósága stb. 8. Isten teremtő, létbentartó és együttműködő tevékenysége. 9. A világra vonatkozó isteni tudás, akarat és gondviselés.

Irodalom:

Turay Alfréd: Istenkereső filozófusok, Budapest 1990.
Bolberitz Pál: Isten, ember, vallás, Budapest 1981.
Weissmahr Béla: Filozófiai Istentan, Budapest 1996.
Sattler, Dorothea –Schneider, Theodor: Istentan, A dogmatika kézikönyve 1. 87-127.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka Ferenc

FI – 06. Filozófia antropológia

1. A filozófia alapkérdése, a filozófia antropológia meghatározása; 2. Animális lét és szellem; 3. Transzcendentalitás; 4. A szellemiség jellegzetességei; 5. Az ember mint fenomén; 6. Az ember természete; 7. Az emberi viselkedés alapjai: agresszió és kötődés, a hármas dimenzió; 8. Az ember világi léte, tevékenysége.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka Ferenc

1. Az ember történelmi léte, történetfilozófia; 2. A társadalmi lét alapformái és konfliktusai; 3. Az ember a társadalomban, a társadalom az emberben; 4. A vallási legitimáció, az elidegenedés és a kivetítés problémája, a vallás humanizáló ereje; 5. Az emberi szexualitás szaktudományos, történelmi megközelítése és antropológiai reflexiója; 6. Család, társadalom, állam, emberiség; 7. A test és lélek kérdése; 8. A halhatatlanság problémája.

Irodalom:

Nyíri Tamás: Antropológiai vázlatok, Budapest 1973.
Nyíri Tamás: Az ember a világban, Budapest 1981.
Nyíri Tamás: Filozófiai antropológia, 1988. (egyetemi jegyzet)
Pannenberg, Wolfhart: Mi az ember? Budapest 1991.
Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába, Budapest 1993.
BOLBERITZ Pál: Isten, ember, vallás, Budapest 1981.
SOLTÉSZ János: „Az emberi lét legfontosabb kérdései a filozófiai antropológia fényében I-II”, in Athanasiana 1-2 (1995-96).
SOLTÉSZ János: „Szerelem és kegyelem”, in Vigilia 2 (1998).
SOLTÉSZ János: „A szerelemről másként”, in Athanasiana 5 (1997).

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka Ferenc

FI – 07. Etika

1. Erkölcsi tapasztalat és előzetes erkölcsi tudás; 2. Az „etika” szó eredete, értelmezése és használata, erkölcs és erkölcsök; 3. A moralitás és a szaktudományok; 4. A transzcendentális differencia és az erkölcs kapcsolata; 5. Erkölcsi törvény és döntési szabadság, szabadság és determinizmus; 6. A lelkiismeret antitézisei és autonómiája; 7. A lelkiismeret strukturája. A téves lelkiismeret; 8. Az erény és a boldogság, erkölcsi érvelésmódok; 9. Etikai elméletek, etika és hit.

Irodalom:

Nyíri Tamás: Alapvető etika, Budapest 1988.
Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába, Budapest 1993. Etika: 296-354.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka Ferenc

FI – 08. Filozófiatörténet

A tantárgy általános célja:

A filozófia oktatás általános célja, hogy a hallgatókban felébressze a magukkal hozott köznapi és az iskolákban elsajátított szaktudományos létértelmezésen túl az egész eredetére, mibenlétére és céljára vonatkozó rendszeres, tudományos színvonalú kérdezés igényét.

A mindig egyéni léttapasztalat és ennek fogalmi alakjai közötti sajátos feszültségi viszony áll fenn. Ennek erőterében zajlik és halad előre a filozófiai gondolkodás és a bölcs élet. A filozófiatörténet és az egyes bölcseleti tudományok magas színvonalú, differenciált problémaérzékenységet hivatottak közvetíteni, önmagunk, a világ és a társadalom, valamint az egész és Isten kérdésével kapcsolatosan. A kérdések, problémák és válaszkísérletek megismerése, kritikus és önkritikus továbbgondolása segít a saját, illetve a korproblémák felismerésében, megfogalmazásában, és legalább a magunk szintjén elégséges megválaszolásra késztetve irányt mutat a cselekvésünk céljainak meghatározásában.

A tantárgy sajátos célja:

A metafizika az ismeretelmélet, a logika, a kozmológia, a teodicea, az antropológia, az etika és az esztétika a filozófiai reflexió egy-egy szakterületén szándékozik tematikus keresztmetszetet nyújtani. Az ezek mellett párhuzamosan folyó filozófiatörténet oktatás a nagy gondolkodókon és eszmerendszereken keresztül kívánja megismertetni a filozófiai gondolkodás hosszmetszetét.

A filozófia oktatás sajátos célja számunkra az, hogy a gondolkodás és a lét, a véges és a végtelen apóriáinak megismertetésével eljuttassa a gondolkodást saját korlátainak tudományos felismeréséhez és ezzel a tudáson túli titok csodálatára nevelje az értelmet. Készítse elő a teológiai oktatást, megismertetve azokat a kérdezési horizontokat, kulcsfogalmakat, amelyek a filozófiával állandó párbeszédet, vitát folytató teológiai tudományok műveléséhez, a bennük való elmélyüléshez nélkülözhetetlenek. A filozófiai tárgyak ezért is szerepelnek a tanulmányi rend első két évében alapozó főtárgyként.

Ókor:

1. A görög filozófia: milétoszi természetbölcselők, pythagoreusok filozófiája. 2. Efezoszi Hérakleitosz és az eleaták. 3. A mechanikusok: Empedoklész, Démokritosz. 4. A minőség filozófiája: Anaxagorasz, Apollóniai Diogenész. 5. A szofisták és a szkepticizmus. 6. A klasszikus görög filozófia: Szókratész, Platón, Arisztotelész

Középkor:

1. Hellenista filozófiai rendszerek: sztoicizmus, epikureizmus, szinkretizmus, újplatonizmus. 2. Az első keresztény bölcselők, a patrisztika századai. 3. A skolasztika fejlődése, az egyetemes fogalmak vitája, arab és zsidó bölcselet, a skolasztika virágkora: Albertus Magnus, Aquinói Szent Tamás, Duns Scotus. 4. A nominalizmus és a misztika.

Irodalom:

SH Atlasz, Filozófia, Budapest 1993.
NYÍRI Tamás: A filozfiai gondolkodás fejlődése, Budapest 1973.
KECSKÉS Pál: A bölcselet története, Budapest 1981.
HOSSZÚ Lajos – BOLBERITZ Pál: Bölcselettörténet I-II, Budapest 1984. (főiskolai jegyzet)

I-II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka Ferenc

SZENTÍRÁSTUDOMÁNY

B – 01. Ószövetségi bevezetés

A kurzus az Ószövetségi Szentíráshoz kapcsolódó általános bevezetővel kezdődik, majd Izrael történetébe nyújt betekintést a Kr.e. 2. évezred második felétől. A Tóra, azaz a Pentateuchus 5 könyvének (Ter, Kiv, Lev, Szám, MTörv) tárgyalása alkalmával sor kerül kialakulása különböző fázisainak és a pentateuchus-kutatás történetének és jelenlegi állásának ismertetésére is. Az előadások következő részében az ún. Deuteronomisztikus Történeti Mű (Józs, Bír, 1-2 Sám, 1-2 Kir) és a VIII. századi próféták (Ám, Óz, Mik, Iz) könyveinek részletes ismertetésére kerül sor az egyes könyvek kortörténete, szerkezete, keletkezés- és hagyománytörténete, valamint tanítása alapján.

Irodalom:

Rózsa Huba: Bevezetés az Ószövetségbe, Budapest 1993, 2-140.

I. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: Gánicz Endre

Az előadások keretében a VII. századi próféták (Náh, Szof, Abd, Jer), a fogságbeli próféták (Ez, Deut-Iz) valamint a fogság utáni próféták (Agg, Zak, Trito-Iz, Mal, Zak, Jo, Jón) bemutatását – az egyes könyvek kortörténete, szerkezete, keletkezés- és hagyománytörténete, valamint tanítása alapján – a héber kánon harmadik, utolsó részében, az Írásokban található könyvek (Zsolt, Jób, Péld, Rút, Én, Préd, Siralm, Eszt, Dán, Ezdr, Neh, 1-2 Krón) ismertetése követi. A félévet a katolikus ószövetség deuterokanonikus könyveinek (Bár, Jer levele, Tób, Judit, 1-2 Makk, Bölcs, Sír, Eszter és Dániel könyvének görög nyelvű kiegészítései) irodalom- és hagyománytörténete zárja.

Irodalom:

Rózsa Huba: Bevezetés az Ószövetségbe, Budapest 1993, 140-276.

II. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: Gánicz Endre

B – 02. Ószövetségi exegézis

A bibliai őstörténethez kapcsolódó általános bevezetőt (a Ter 1-11 műfaja, szerkezete, keletkezése) követően annak részletes magyarázatára kerül sor. Ezzel kapcsolatban bemutatást nyernek az ókori Kelet irodalmának a világ és az ember teremtését tárgyaló alkotásai is.

A bibliai szövegek magyarázatát a pátriarkai történetek rövid ismertetése vezeti be (a pátriarkai történetek műfaja, eredete és keletkezése, a pátriarkák történetiségének kérdése). Az exegézis keretében különböző műfajú szövegegységek (Ter 14; 15; 18,1-15; 21,1-8; 22) magyarázatára kerül sor a héber szöveg alapján, amelyekből a hallgatók megérthetik a pátriarkai történetek műfaját és természetét a Genezis könyvében.

Irodalom:

Rózsa Huba: Kezdetkor teremtette Isten, Budapest 1997.
Rózsa Huba: Ószövetségi exegézis: Pátriárkák, Budapest 1996.

I. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Fodor György

Ebben a félévben azok a bibliai szakaszok kerülnek elemzésre, amelyek az ószövetségi üdvösségközvetítők három fő tartományához tartoznak: királyi Messiás (Iz 7,1-17; 9,1-6;11,1-9; Mik 5,1-5; Zak 9,9-10), Jahve szenvedő szolgája (Iz 42,1-4.5-9; 52,13-53,12), Emberfia (Dán 7). A szövegek exegézise mellett a hallgatók megismerhetik az ószövetségi üdvösségvárás kérdését a mai biblikus kutatásban, egyúttal kitekintést kapnak arra nézve, hogy az Újszövetség miként alkalmazza ezeket a szövegeket Jézus személyére és üdvözítő művére.

Irodalom:

Rózsa Huba: Üdvösségközvetítők az Ószövetségben I. A királyi Messiás, Budapest 1993.
Rózsa Huba: Üdvösségközvetítők az Ószövetségben II. Az Úr szenvedő Szolgája; Emberfia, Budapest 1993.

II. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Fodor György

B – 03. Újszövetségi bevezetés

Az újszövetségi bevezetés (introductio) az újszövetségi szentírás könyvei létrejöttének idejét, helyét, körülményeit tárgyalja, figyelmet szentelve az egyes könyvek tartalmára, sajátos mondanivalójára.

1. A jeruzsálemi ősegyház és Palesztina története Jeruzsálem pusztulásáig; 2. 1-2. Tesszalonikiekhez írt levél; 3. Kolosszeiekhez írt levél; 4. Efezusiakhoz írt levél; 5. Filemonhoz írt levél; 6. Filippiekhez írt levél; 7. 1-2 Korintusiakhoz írt levél; 7. Galatákhoz írt levél; 8. Rómaiakhoz írt levél; 9. 1-2 Timóteushoz írt levelek; 10. Tituszhoz írt levél.

Irodalom:

Tarjányi Béla: Újszövetségi alapismeretek I. Az ősegyház élete (Pál apostol levelei), Budapest 1992.

I. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: Gánicz Endre

1. Jézus élete (időpont és környezet); 2. Jézus tanítása; 3. Az emberek válasza Jézus tanítására; 4. Szinoptikus evangéliumok (Mt, Mk, Lk); 5. Apostolok Cselekedetei; 6. A Katolikus levelek (1Ján; 2Ján; 3Ján; 1Pét; 2Pét; Júd; Jak); 7. János evangéliuma; 8. Zsidóknak írt levél; 9. Jelenések könyve.

Irodalom:

Tarjányi Béla: Újszövetségi alapismeretek II. Jézus örömhíre (Az ősegyház tanítása), Budapest 1992.

II. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: Gánicz Endre

B – 04. Újszövetségi exegézis

Az örömhír Márk szerint

A félév folyamán megismert témakörök: a tudományos exegézis módszereinek megismerése és gyakorlása a kiválasztott evangéliumi szövegek és a párhuzamos helyek feldolgozása során (elemzési szintek: szövegkritika, nyelvi elemzés, háttér-információk, irodalmi forma, szerkesztés, az eredeti esemény vagy szöveg, az ősegyház tanítása, Márk tanítása, Máté tanítása, Lukács tanítása, János tanítása, jelenkori értelmezés. Tárgyalt fejezetek: Az örömhír kezdete, Keresztelő János fellépése, Jézus megkeresztelkedése, Jézus megkísértése, Jézus fellépése.

Elemzendő görög szövegek: Mk 1, 1-13, Mt 1,1-17; 3, 1-17, Lk 1, 1-4, 3, 1-22, Jn 1,1-34; Mk 1,1-12, Mt4,1-22, Lk 4, 1-30; Jn 2,1-12

Irodalom:

Szentírásmagyarázat az Egyházban, a pápai Biblikus Bizottság dokumentuma (Jeromos füzetek 15-24.)

I. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Fodor György

Evangéliummagyarázatok

A félév folyamán megismert témakörök: a bibliai szövegek megközelítése és válaszkeresés az emberi élet jelentős momentumaiból kiindulva, a közösségi bibliaolvasás módszerei. Tárgyalt szentírási egységek: (találkozások Jézussal) Zakeus története, Jézus Simon házában, Jézus Názáretben (Mk), Jézus és a gazdag, az emmauszi tanítványok; (Jézus példabeszédei) a szántóföldbe rejtett kincs, a tékozló fiú története, a konkoly és a búza, az irgalmas szamaritánus története; (Jézus csodái) a siketnéma meggyógyítása, a naimi özvegy, a megszállott fiú meggyógyítása, a vihar lecsendesítése.

Elemzendő szövegek: Mt 10, 25-37; 13,24-33.44; Mk 4,35-41; 6,1-6; 7,31-37;9,14-29; 10,17-22; Lk7,11-17.36-50;15,11-32; 19,1-10; 24, 13-35

Irodalom:

Evangéliummagyarázatok I-III: Találkozások, Példabeszédek, Csodák, Budapest 1985. (Tankönyv)

Hecht, A.: Közös utunk a Bibliához, Budapest 1995. (Kötelező olvasmány)

II. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Fodor György

B – 05. Perikópa

A vasárnapi, az ünnepekhez kötődő és a különleges alkalmakra előírt evangéliumi szakaszok biblikus megalapozású, homiletikai jellegű feldolgozása.

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Obbágy László

B – 06. Latin nyelv

A jelzős főnevek ragozása, alapvető határozók képzése, elöljárószavak, névmásragozás, aktív és passzív igeragozás, körülírt igeragozás, alapvető szókincs elsajátítása.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: Dr. Véghseő Tamás

Igenevek és igeneves szerkezetek: melléknévi igenevek, ablativus absolutus, gerundivumos szerkezet, főnévi igenevek, accusativus és nominativus cum infinitivo, mellé- és alárendelő összetett mondatok, consecutio temporum szabályai, feltételes mondatok, alapvető teológiai szókincs elsajátítása.

Irodalom:

N. Horváth Margit – Nagy ferenc: Latin nyelvkönyv I, Budapest 1988.
Madas Edit: Liturgikus latin nyelvkönyv, Budapest 1997.
Nagy – Kovács – Péter: Latin nyelvtan a középiskolák számára, Budapest é.n.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: Dr. Véghseő Tamás

B – 07. Görög nyelv

A kurzus célja: az újszövetségi Szentírás exegézisének előkészítése az eredeti görög nyelv alapjainak elsajátításával. Az első félév anyaga magába foglalja azokat az alapvető nyelvtani pontokat (főnév- és melléknévképzéseket, igeragozásokat) és szókincset, amely lehetővé teszi a második félévben néhány – nyelvtanilag könnyebb – evangéliumi szakasz (János és Márk evangéliuma) olvasását szótár segítségével.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: Gánicz Endre

1. János evangéliuma néhány szakaszának fordítása szótár segítségével 2. Márk evangéliuma néhány szakaszának fordítása szótár segítségével.

Irodalom:

Görög jegyzet (készülőben)

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: Gánicz Endre

B – 08. Liturgikus görög nyelv

Aranyszájú Szent János liturgiájának anaforája és annak kontextusa a hívők liturgiájában.

Irodalom:

TARJÁNYI Béla: Az Újszövetség görög nyelve, Budapest 1988.
PARENTI, S: Il codice Barberini Gr. 336, Róma 1995.
ANTONIADIS, S: Place de la liturgie dans la tradition des lettres grecques, Leiden 1939.
MORAVCSIK Gyula: Bevezetés a bizantinológiába, Budapest 1966.

I. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Orosz Atanáz

EGYHÁZTÖRTÉNELEM

T – 01. A keresztény ókor története 692-ig

I. Az egyház története alapításától állami elismeréséig, 313-ig

1. Az egyház keletkezésének történeti keret: hellenizmus, romanitás, zsidóság. 2. Jézus Krisztus és az egyház, az ősegyház kora, terjedés, szervezet. 3. Keresztényellenes perek, üldözések. 4. Apologéták és működésük. 5. Az első századok eretnekségei. 6. A gnózis és az antignosztikus polémia. 7. Az egyház istentiszteleti élete és megszentelő tevékenysége. 8. Bűnbánati fegyelem és erkölcsi élet. 9. Az egyházszervezet továbbfejlődése. 10. A kereszténység végleges győzelme és ennek következményei.

II. Az egyház története 313-tól 692-ig

1. Nagy Konstantin egyházpolitikája. 2. Az arianizmus, a niceai zsinat (325). 3. Szentháromságtani viták, a konstantinápolyi zsinat (381). 4. A IV. század görög és latin egyházatyái és teológiájuk. 5. Viszályok, vallási, társadalmi viták a IV-V. században. 6. Nesztoriosz és az efezusi zsinat (431). 7. Monofizitizmus és a khalkedoni dogma (451). Az „újkhalkedoni korszak”. 8. Pelagius és Ágoston. 9. Istentiszteleti élet, megszentelő tevékenység, bűnbánati fegyelem a IV-VII. században. 10. Szerzetesség az ókorban. 11. Missziós tevékenység a germánok, frankok, britek között. 12. Az iszlám kialakulása és terjedése.

I. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka György

T – 02. A keresztény középkor története 692-1517

I. Korai középkor (692-1073)

1. A kereszténység elterjedése egész Európában. 2. Egyházi állam és a „Sacrum Imperium Romanun”. 3. „Saeculum obscurum”. 4. Képrombolás és a keleti egyházszakadás. 5. Magyarság és kereszténység. 6. Egyházi tudományok és művelődés. 7. Liturgikus élet, egyházfegyelem, valláserkölcsi élet. 8. Szerzetesség és a cluny-i reform.

II. Virágzó középkor (1073-1303)

1. VII. Gergely és reformmozgalma, az invesztitúra-harc. 2. A pápaság küzdelmei a Staufiakkal. 3. III. Ince theokratikus pápasága. 4. Magyar egyház az Árpád-házi királyok alatt. 5. Keresztes hadjáratok. 6. Missziós tevékenység, egyházkormányzat, középkori szerzetesség. 7. Eretnekség, inkvizíció, egyházi tudományosság, misztika, kultúra. 8. Liturgikus élet, megszentelő tevékenység, egyházfegyelem, valláserkölcsi élet.

III. Kései középkor (1303-1517)

1. Avignon-i fogság, a nagy nyugati szakadás. 2. A konstanzi zsinat. 3. Basel-Ferrrara-Firenzei zsinat és az unió. 4. Reneszánsz pápák. 5. Magyar egyház a vegyesházi királyok alatt. 6. Tudományos és irodalmi tevékenység. 7. A kései középkor liturgikus élete, bűnbánati fegyelme és valláserkölcsi élete.

Irodalom:

SZÁNTÓ Konrád: A katolikus egyház tötrénete I. kötet
ADRIÁNYI Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve, München 1975.
LENZENWEGER, J. – STOCKMEIER, P. (Hrsg.): Geschichte der katolischen Kirche, Graz 1986.
R. KOTTJE-B. MOELLER: Ökumenische Kirchengeschichte, Mainz, Bd. 1-3. 1974.
A. FRANZEN: Kis Egyháztörténet, Szeged 1998.
H. JEDIN: A zsinatok története, Budapest 1998.
TÖRÖK József: Egyetemes egyháztörténelem, Budapest 1999.

II. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka György

T – 03. A keresztény újkor története 1517-1789

I. A reformáció története: 1. Luther fellépése és tanai; 2. Zwingli; 3. Kálvin 4. Hitújítás Angliában; 5. A reformáció elterjedése Európában és Magyarországon.

II. A katolikus megújulás története: 1. A Trienti Zsinat; 2. A tridentinum megvalósítása: a) reformpápák és főpapok b) barokk szentek és szerzetesrendek, 3. A katolikus megújulás teológiai tudománya és lelkisége, 4. Az újkori hitterjesztés története.

III. A kereszténység a fejedelmi abszolutizmus és a felvilágosodás korában: 1. A pápaság és az egyház helyzete; 2. A gallikanizmus; 3. Janzenizmus; 4. Febronianizmus; 5. A katolikus egyház Magyarországon 1648-1780 között.

I. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka György

T – 04. A keresztény új- és legújabb kor története 1789-1965

I. Az egyház az iparosodás korában: 1. A francia forradalom és az egyház; 2. A katolikus restauráció; 3. A liberalizmus és hatásai; 4. IX. Piusz pápasága (1846-78); 5. A pápaság 1878 és 1922 között.

II. Az egyház a jelenkorban: 1. A két világháború korának pápái; 2. A legújabbkori egyház Európában és Magyarországon; 3. A katolikus egyház a szocialista világrendszerben; 4. A II. Vatikáni Zsinat; 5. XXIII. János és VI. Pál pápasága; 6. Az egyház napjainkban.

Irodalom:

Szántó Konrád: A katolikus egyház története, Budapest II. köt.
Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve, München 1975
Lenzenweger, J. – Stockmeier, P. (Hrsg.), Geschichte der katolischen Kirche, Graz 1986.
Kottje, R. – Moeller, B.: Ökumenische Kirchengeschichte, Mainz, Bd. 1-3. 1974.
Balogh – Gergely: Egyházak az újkori Magyarországon, Budapest 1996, I-II.
Gergely – Kardos – Rottler: Az egyházak Magyarországon, Budapest 1997.
Franzen, A.: Kis Egyháztörténet, Szeged 1998.
Jedin, H.: A zsinatok története, Budapest 1998.
Török József: Egyetemes egyháztörténelem, Budapest 1999.

II. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka György

T – 05. Művészettörténet

Ókeresztény és bizánci művészet. Keresztény ikonográfia

1. Ókeresztény művészet: Kis-Ázsia, Róma, Egyiptom. Ókeresztény ikonográfia: szimbólumok, az első krisztus- és Mária-ábrázolások. A keresztény templomépület kialakítása 2. Kora bizánci művészet (395-726): Konstantinápoly. Ravenna. A bizánci templomépület. 3. A képrombolás kora (726-843): Az ikon teológiája. Császári és szerzetesi építészet. Monumentális festészet. 4. Közép bizánci művészet (843-1204): A Makedón-„protoreneszánsz”. Áthosz. 5. A bizánci templom intérieur-je. Az ikonosztázion. Bizánci esztétika. 6. A „latin császárság” művészete (1204-1261) és a késő bizánci művészet (1261-1453). Bizánci festészet a Balkánon. 7. Bizánci keresztény ikonográfia: krisztus, a Szentháromság, Mária, a szentek, az angyalok ábrázolásai. ószövetségi és újszövetségi jelenetek. 8. A posztbizánci művészet.

Irodalom:

Grabar, A.: Les voies de la création en iconographie chrétienne. Antiquité et Moyen Age, Paris 1979, 1994.
Vanyó László: Az ókeresztény művészet szimbólumai, Budapest 1997.
Kádár Z.: Bizánci művészet, Budapest 1987.
Tompos E.: A későrómai császárság és Bizánc keresztény építészete, Budapest 1994.
Tjachelow, W. – sopozinski, O.: Kunst des Mittelalters. Byzanz. Vorderasien. Balkan Ruβland, Dresden 1976.
Ju. Бобров, Основы иконографии древнерусской живописи, Санкт Петербург 1995.

A Kárpát-vidék posztbizánci keresztény művészete

1. Középkori posztbizánci művészet a Kárpátok vidékén (15-16. század): Ikonfestő műhelyek és kapcsolataik. Technikai-stiláris-ikonográfiai jellemzők. A korai ikonosztázion-szerkezet. 2. A kárpát-vidéki művészet ún. késő reneszánsz időszaka (17. század – 18. század első fele): templomépítészet és ikonfestészet. Erősödő nyugati gazdasági, művészeti hatások. Egyházi uniók. helyi műhelyek, vándorfestők. Az ikonosztázionok új sajátosságai. Stílusváltás az ikonfestészetben. Falképek. 3. A barokk a Kárpát-vidék művészetében (18. század második fele): A barokk vallásosság megjelenése. Ikonográfiai újdonságok és új műfajok. Mesterek és mecénások. Kőtemplom- és kolostorépítkezések. 4. Modernizációs törekvések, a hagyomány feladása a művészetben (19. század). Iparos műhelyekben készült típus ikonosztázionok. Akadémikus festők egyházi megbízásai.

Irodalom:

Puskás B.: Kelet és Nyugat között, Ikonok a Kárpát-vidéken a 15-18. században, Budapest 1991.
Skrobucha, H.: Ikonen aus der Tschechoslowakei, Prag 1971.
Tkáč, Š.: Ikony zo 16-19. storočia na severovýchodnom Slovensku, Bratislava 1980.
Hordynsky, S.: Die Ukrainische Ikone 12-18. Jahrhundert, München-Graz 1981.
Ikonen aus Polen, (Bev. J. Klosinska), Recklinghausen 1966.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Jankáné dr. Puskás Bernadett

FUNDAMENTÁLIS TEOLÓGIA

FU – 01. Vallástan

1. Vallás, vallásosság: a vallás fogalma, vallásbölcselet, valláspszichológia, keresztény vallási jelenségek a vallásfenomenológia tükrében; 2. A vallástörténet főbb vonásai, a világvallások

Irodalom:

ELŐD István: Vallásosság és vallás, Budapest 1980.
VÁRNAI Jakab: A vallás, (főiskolai jegyzet), Szeged

I. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Seszták István

FU – 02. A kinyilatkoztatás misztériuma

1. A kinyilatkoztatás és a hit: A kinyilatkoztatás fogalma, lehetősége, ténye; 2. Tulajdonságai, a Szentírás, a szenthagyomány, a dogma, dogmafejlődés, a hit.

Irodalom:

KONCZ Lajos: A kinyilatkoztatás és a hit teológiája,
KRÁNITZ Mihály: Alapvető hittan IV. Hit, tudás és megismerés, Budapest 2000.

II. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Seszták István

FU – 03. Krisztológia

A krisztológiai vizsgálódás jelenti minden teológiai gondolkodás szívét. Minden krisztológia központjában pedig az a megállapítás, pontosabban hitvallás található, miszerint „Jézus a Krisztus”, amely felismerés egyszerre fejezi ki az első keresztény közösségek hitének kiindulópontját és annak tartalmát.

Fundamentális krisztológiai félévünk is, ami az „Út Jézushoz” elnevezést viseli, azt a célt tűzi ki maga elé, hogy mindenkit, aki hitére értelemmel válaszol, elvezesse erre a hitvallásra: a Názáreti Jézus, a Krisztus, az Isten Fia. A „Krisztus-eseményt” vizsgáljuk: annak hermeneutikai kérdéseit, az „Isten Országa” kifejezést, mint a jézusi igehirdetés központi fogalmát, személyi öntudatát, csodáit, halálának és feltámadásának titkát, melyek alapként szolgáltak az első hitvallás meghozatalához, s a későbbi krisztológiai reflexiók kiindulópontjához (a krisztológia haladási iránya).

Irodalom:

Wiendenhofer, S.: „Egyháztan”, in Schneider, Th. (szerk.), A dogmatika kézikönyve, Budapest 1998, vol. I, 254-343.
Kasper, W.: Jézus a Krisztus, Budapest, 1996.

I. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Seszták István

FU – 04. Egyháztan

Az Egyház, az üdvösség egyetemes szentsége (LG 48/b), ez, a II. Vatikáni Zsinat megújult egyházképe és egyházfogalma jelenti ekkleziológiai vizsgálódásunk központi vezérfonalát.

Szemeszterünk folyamán a következő kérdésekkel foglalkozunk: az Egyház krisztusi eredete, az Egyház alapítása, a teológia-történet folyamán kialakult különböző egyházképek, a II. Vatikáni Zsinat megújult egyházszemlélete, az Egyház mint „communio”, mint az üdvösség szentsége, s az Egyház alapfunkciói és alaptulajdonságai.

Irodalom:

Wiendenhofer, S.: „Egyháztan”, in Schneider, Th. (szerk.), A dogmatika kézikönyve, Budapest vol. II, 1998.
Várnai Jakab: Egyháztani szöveggyűjtemény, Szeged 1997.

II. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Seszták István

ÓKERESZTÉNY IRODALOM- ÉS DOGMATÖRTÉNET

P – 01. Patrológia I.

1. A patrológia fogalma, felosztása; 2. Hellenizmus, rómaiság, zsidóság, őskereszténység; 3. Gnoszticizmus, Szentírás és az egyházi tanítóhivatal; 4. Római Szent Kelemen és antióchiai Szent Ignác; 5. Didakhé; Barnabás levél és a Hermász Pásztora; 6. Pszeudoepigrafák, apokrifek; 7. Szent Jusztinosz és Szent Iréneusz; 8. Ókeresztény teológiai iskolák; Alexandriai Kelemen; 9. Órigenész.

Irodalom:

HOLLÓS János: Patrológia, Budapest 1981.
VANYÓ László: Az ókeresztény egyház és irodalma, I-XV. kötet, Budapest 1980-2000.
QUASTEN John: Patrology, Utrech-Antwerpen 1950-60. I-III. köt.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Sivadó Csaba

P – 02. Patrológia II.

1. Tertulliánusz; 2. Cesareai Euszébiosz és az ókori történetírás; 3. Szerzetesség kialakulása és teológiai irodalma; 4. Arianizmus és Szent Athanáz; 5. A kappadókiai atyák; 6. Jeruzsálemi Szent Kürillosz, Tarzoszi Diodorosz és Mopszvesztai Theodorosz; 7. Aranyszájú Szent János, Küroszi Theodorétosz; 8. Szent Ambrus, Szent Hilárius; 9. Szent Jeromos és Szent Ágoston; 10. Maximosz Hitvalló; 11. Damaszkuszi Szent János.

Irodalom:

HOLLÓS János: Patrológia, Budapest 1981.
VANYÓ László: Az ókeresztény egyház és irodalma, I-XV. kötet, Budapest 1980-2000.
QUASTEN John: Patrology, Utrech-Antwerpen 1950-60. I-III. köt.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Sivadó Csaba

P – 03. Dogmatörténet – istentan

1. Isten megközelítése a keresztény ókorban; 2. A negatív és pozitív teológia elemzése; 3. A dogmatika antinómikus jellege; 4. Canterbury Szent Anzelm és Aquinói Szent Tamás „istenérvei”; 5. A középkor és újkor Istentanának fejlődése; 6. Az I. Vatikáni Zsinat és a XX. század tanítóhivatali megnyilatkozásai.

I. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Sivadó Csaba

P – 04. Dogmatörténet – szentháromságtan

1. A szentháromságos hit a Nikaiai Zsinat előtti teológiában; 2. A szentháromságtani fogalmak rögzítése; 3. A keleti egyház Szentháromságról alkotott felfogása; 4. Nyugat pszichológiai szentháromságtana; 5. Szentviktori Richárd és a ferences iskola; 6. A szentháromságtan krízise, mai újrafogalmazások.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Sivadó Csaba

P – 05. Dogmatörténet – teremtéstan, mariológia

1. A kozmológia és az etika kapcsolata az ókorban, 2. A creatio ex nihilo tana; 3. Az ősbűn és az áteredő bűn keresztény tanának kialakulása; 4. A teremtés és megváltás összképe a középkorban; 5. Az antropocentrikus és mechanikus világkép az újkorban; 6. A fejlődéselmélet és a keresztény teremtéstan; 7. A II. Vatikáni Zsinat szempontjai; 8. A teremtéstan vonatkozásai a keleti egyház teológiájában; 9. a mariológia dogmatörténeti kérdései; 10. A mariológiai dogmák kialakulásának háttere; 11. A mariológia keleti vonatkozásai.

Irodalom:

SATTLER, Dorothea – SCHNEIDER, T.: „Teremtéstan”, in Schneider, T. (szerk.): A dogmatika kézikönyve, Budapest 1996, I. kötet
MÜLLER, Alois – SATTLER, Dorothea: „Mariológia”, in Schneider, T. (szerk.): A dogmatika kézikönyve, Budapest 1997, II. kötet
MEYENDORFF, John: Byzantine Theology – historical trends and doctrinal themes, New York 1983.
VANYÓ László: Az ókeresztény kor dogmatörténete I-II., Budapest 1988.

I. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Sivadó Csaba

P – 06. Dogmatörténet – krisztológia, szótériológia

1. Különböző krisztológiai típusok a Nikaia előtti időben; 2. A Logosz-Fiú és az Atya-Isten közötti viszony kérdése és a Nikaiai Zsinat dogmatikus döntése; 3. Az Isten és az ember egysége Jézus Krisztusban és a khalkedóni dogma megfogalmazása; 4. A Khalkedóni Zsinat (451) hittani definíciójának elemzése; 5. Középkori és újkori krisztológiai modellek; 6. XX. századi krisztológiák; 7. Bizánci krisztológia.

Irodalom:

KESSLER, Hans: „Krisztológia”, in Schneider T. (szerk.): A dogmatika kézikönyve, Budapest 1996. I. kötet
VANYÓ László: Az ókeresztény kor dogmatörténete I-II., Budapest 1988.
FILA Béla: Krisztus misztériuma, Budapest 1992.
MEYENDORFF, John: Christ in Eastern Christian Thougth, New York 1987.

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Sivadó Csaba

P – 07. Dogmatörténet – kegyelemtan – pneumatológia

Pelágiusz és Ágoston jellegzetes vitája; 2. Az ókori egyház döntései; 3. Dogmatörténeti fejlődés a középkorban; 4. A tomista-skolasztikus kegyelemtan alapvető tételei; 5. A reformáció és Trentó; 6. A Trentói Zsinat elemzése és értékelése; 7. A kegyelemtan dogmatörténeti fejlődése napjainkig. 8. Az ókeresztény pneumatológia kezdetei; 9. A Szentlélek istenségéről szóló hitvallás; 10. Eltérő fejlődés a nyugati és keleti egyházban 11. A Szentlélek a keleti egyházban; 12. A latin középkor pneumatológiai témái; 13. A reformáció és az újkor szempontjai; 14. A XX. század pneumatológiai törekvései.

Irodalom:

FILA Béla: Krisztus kegyelme, Budapest 1991.
HILBERATH, J. B.: „Kegyelemtan”, in Schneider, Th. (szerk.), A dogmatika kézikönyve, Budapest 1997, II. köt.
MEYENDORFF, John: Byzantine Theology – historical trends and doctrinal themes, New York 1983.

I. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Sivadó Csaba

P – 08. Dogmatörténet – eszkatológia

1. A végidővárás változása az egyházban – Kiliazmus; 2. Civitas Dei és Civitas teerena; 3. A haladás és evolúció megjelenése az eszkatológiában; Egyetemes remény: Ősegyházi hitvallások; 4. Az apokatasztázisz tan kibontakozása; 5. Szent Ágoston: Massa damnata – Középkor és újkor; 6. Feltámadás, halhatatlanság, közbülső állapot – Apostoli atyák, apologéták, Órigenész; 7. Korai középkor, skolasztika; 8. A tisztítótűz tan további fejlődése – Az újkor eszkatológiája; 9. A XX. század eszkatológiája; 10. Bizánci eszkatológia.

Irodalom:

FILA Béla: A kegyelem beteljesedése, Budapest 1992.
NOCKE, F. J.: „Eszkatológia”, in Schneider, Th. (szerk.), A dogmatika kézikönyve, Budapest 1997, II. köt.
VANYÓ L.: Az ókeresztény kor dogmatörténete I-II., Budapest 1988.
MEYENDORFF, John: Byzantine Theology – historical trends and doctrinal themes, New York 1983.

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Sivadó Csaba

DOGMATIKA

D – 01. Prolegomena és az Isten misztériuma

I. Prolegomena – 1. A dogmatika célja és programja; 2. Módszertani kiinduló pont; 3. A teológia felosztása; 3. A teológia története; 4. Az Istenről való beszéd nyelvi formái, lehetőségei és határai; 5. A dogmatikus teológia önértelmezése; 6. A teológia mai megközelítései.

Irodalom:

WERBICK, Jürgen: „Prolegomena”, in AA. VV., A dogmatika kézikönyve, Schneider, T. (szerk.): Budapest, 1996, I. köt. 1-53.
Fila Béla: Isten Misztériuma, Budapest, 1989.
Gál Ferenc: Istenről beszélünk, Budapest, 1969.

II. Az Isten misztériuma – 1. A modern ember kérdései, előzetes hermeneutika; 2. Bibliai alapok: Az Ószövetség népe és istenük Jahve, Izrael hitvallása; 3. Teológia a Názáreti Jézus nyomán: az Újszövetség tanítása, az ősegyház tanúságtétele; 4. Korunk kérdései: Isten önkinyilatkoztatása, Isten mint titok; 5. Isten és Jézus Krisztus-i kinyilatkoztatása, Isten megtapasztalhatósága, megismerhetősége, az Istenről való beszéd, az ateizmus; 6. Az egyház tanítása Isten megismerhetőségéről, lényegéről, tulajdonságairól, és az Isten életét feltáró dogmák, Isten és istenkeresés, hihetőség és érthetőség, Isten és a természetes teológia, az Istentan jövője

Irodalom:

SATTLER, D. – SCHNEIDER, T., „Istentan”, in AA. VV.: A dogmatika kézikönyve, (Schneider, T. szerk.): Budapest, 1996, I. köt. 55-128.
Fila Béla: Isten Misztériuma, Budapest, 1989.
Gál Ferenc: Istenről beszélünk, Budapest, 1969.
Mehrle Tamás: Egy az Isten, (Tkk) Róma, 21977; ugyanez a „Teológiai Vázlatok”, Budapest 1983, 3. kötetében

I. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Kruppa Tamás

D – 02. A Szentháromság titka

1. A Szentháromságtan megközelítése: struktúrája, helye a teológiában, elhelyezkedése a dogmatikában; 2. A Szentháromságtan bibliai alapjai: A szentháromság kinyilatkoztatásának előkészítése az Ószövetségben, kinyilatkoztatása az Újszövetségben; 3. Szentháromságtani modellek értelmezése, a görög és latin gondolkodás alapelvei; 4. Szisztematikus reflexió: A vita jelenlegi állásáról; a szentháromságtan hermeneutikája; 5. Vestigia Trinitatis; 6. Isten hármas egysége önközlésének történetében; 7. Oikonómiai és Immanens Szentháromság; 8. Az önközlés: az isteni kapcsolatfelvétel háttere; 9. A szentháromsági személyfogalom problematikája; 10. A három isteni személy lényegi egysége mint a vonatkozások valósága; 11. A szentháromsági eredések és személyi sajátosságok; 12. Az üdvtörténeti küldésekről; 13. A hármas-egy Isten titka és a hit élete: Jézus Krisztus Istenének imádása, átalakulásunk Jézus Krisztusban, a Szentlélekben való élet.

Irodalom:

WERBICK, Jürgen: „Szentháromságtan”, in AA. VV.: A dogmatika kézikönyve, (Schneider, T. szerk.), Budapest, 1996, II. köt. 499-601.
Fila Béla, A Szentháromság titka, Budapest, 1990.
Aurelius Augustinus: A Szentháromságról, Budapest, (Ókeresztény Írók 10. kötet), 1985.
Nemeshegyi Péter: A Szentháromság, (Tkk) Róma, 1974; és a „Teológiai Vázlatok”, Budapest 1983, 1. kötet

II. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Kruppa Tamás

D – 03. Teremtéstan – mariológia

1. A teremtésteológia kiindulópontja és elhelyezése; 2. Teremtés és üdvösség az Ószövetség írásaiban; 3. Teremtés és megváltás Jézus tanításában és az újszövetségi írások szerint; 4. A bibliai teremtéstan központi tartalmai: Isten a Teremtő; 1/ A világ mint teremtés; 2/ Az ember mint teremtmény; 3/ Angyalok, démonok és az ördög; 4/ Nyomorúság és szabadulás; 5. A teremtéstan főbb elméleti kérdései: 1/ Az anyag eredetének kérdése; 2/ A Logosz szerepe a teremtésben; 3/ Isteni gondviselés és a creatio continua; 4/ Ősbűn és áteredő bűn; 6. Mai kérdések és az evolúciós világértelmezés; 7. Isten teremtő tevékenységét, az ember eredetét, mivoltát, és kegyelmi felemelését, valamint az eredeti bűnt, s az angyalok teremtését felemelését, bűnét és feladatát megvilágító dogmák.

Irodalom:

SATTLER, Dorothea – SCHNEIDER, Theodor: „Teremtéstan”, in Schneider, T. (szerk.): A dogmatika kézikönyve, Budapest 1996, I. köt. 129-248.
Fila Béla: A Teremtő és teremtménye, Budapest 1990.
Alszeghy Zoltán: A kezdetek teológiája, (Tkk) Róma, 1979, in Teológiai Vázlatok IV., Budapest 1983.
Gál Ferenc: A teremtett és megváltott ember, Budapest 1970.

1. A mariológia helye és mai nehézségei; 2. Mária mint az Ószövetség női küldetéseinek beteljesítője: Új Éva stb.; 3. Jézus anyja az Újszövetségben: a szinoptikusoknál; 1/ János evangéliumában; 2/ a Jelenések könyvének szemléletében; 3. Mária szerepének megítélése az egyház történetében és önértelmezésében; 1/ a II. Vatikáni Zsinat; 4. A máriadogmák szisztematikus értelmezésének hermeneutikai alapelvei; 5. Mária mint theotokosz; 1/ aeiparthenosz; 2/ immaculata és assumpta.

Irodalom:

MÜLLER, Alois –SATTLER, Dorothea: „Mariológia”, in Schneider, T. (szerk.): A dogmatika kézikönyve, Budapest 1997, II. köt. 161-194.
Fila Béla: Krisztus Misztériuma, Budapest 1992, 205-223.
Pápai Lajos: Isten anyja, a Boldogságos Szűz Mária Krisztus és az Egyház misztériumában, Győr 1998.

I. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Kruppa Tamás

D – 04. Krisztológia, szótériológia

1. A krisztológia alapfogalmai és elhelyezése; 2. Az ószövetségi várakozás az üdvösségre mint az újszövetségi krisztológia és szótériológia háttere; 3. A názáreti Jézus földi története, halálos sorsa és tanúságtétele saját magáról; 4. Az újszövetségi tanúságtétel Jézus feltámadásáról; 5. Az Újszövetség krisztológiájának keletkezése és kibontakozása; 6. Jézus életének misztériumai, az egyház tanúságtéte; 7. A krisztológia szisztematikus reflexiójának hermeneutikai irányelvei; 8. Jézus Krisztus mint valódi és igazi ember, egy új emberség kezdeményezője; 9. Az egészen Istentől való ember; 10. Isten mint Jézus életének középpontja és forrása; 11. Jézus szolidáris proegzisztenciája, mint Isten és az üdvösség közvetítője; 12. Konfliktus, szenvedés és kereszthalál; 13. Isten követének visszautasítása; 14. Az ő erre adott válasza; 15. A feltámadás és felmagasztalás értelmezése: Jézus célbaérkezése Istenben és új jelenléte nálunk; 16. Isten emberré lett önközlése és az életre vezető út; 17. A Krisztus személyére vonatkozó, a megtestesülés következményeit bemutató és a megváltás művét értékelő dogmák.

Irodalom:

KESSLER, Hans: „Krisztológia”, in Schneider, T. (szerk.): A dogmatika kézikönyve, Budapest 1996, I. köt. 249-472.
Fila Béla: Krisztus Misztériuma, Budapest 1992.
Kasper, Walter: Jézus a Krisztus, Budapest 1996.
Rahner, Karl: A hit alapjai, Budapest, 1983.

II. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Kruppa Tamás

D – 05. Kegyelemtan, pneumatológia

1. Pneumatológia

A Lélek megtapasztalásának és teológiájának helyzete; helye; a sokszínű nyelvhasználat és alaptapasztalat – Isten Lelke és Isten népe az Ószövetségben: A Ruah szóban tükröződő tapasztalat; Korai lélektapasztalatok; A fogság által közvetített lélektapasztalat; – A Lélek megtapasztalása és teológiája az Újszövetségben: A Lélek első megtapasztalásai; Krisztus és a keresztények pneumatikus léte Pálnál; Isten szolgája a Lélek erejében a szinoptikusoknál; A tanúk lelki ajándékai az Apostolok cselekedeteiben; Az Igazság Lelke János evangéliumában – A pneumatológia mai feladatai – A Lélek helye és funkciója a Szentháromságban – Az új élet Lelke.

Irodalom:

Jegyzet: Hilberath, Bernd Jochen: „Pneumatológia”, in Schneider, Th. (szerk.): A dogmatika kézikönyve 1, Budapest 1996, 475-582.
Fila Béla: Krisztus kegyelme, Budapest 1992
Nagy Szent Bazil: „Könyv a Szentlélekről”, in Vanyó László (szerk.) Kappadókiai Atyák, (Óker Írók 6), Budapest 1983, 71-173.
Congar, Yves: Der Heilige Geist, Freiburg 1982.
Mühlen, Heribert: Der Heilige Geist als Person, Münster 31969.
Vanyó László: Lélek az Isten (Jn 4,24). Pneumatológia a patrisztikus korban, Budapest 1994.
Nemeshegyi Péter: „Szentháromság”, in Teológia vázlatok III, Budapest 1983.
Farkasfalvi Dénes: A lelkiélet teológiája, (TKK), Róma 1980, lásd még in Teológiai vázlatok VI, Budapest 1983.
Balthasar, Hans Urs von: Der Geist der Warheit, (Theologik III), Einsiedeln 1987.
Balthasar, Hans Urs von: Creator Spirit, San Francisco 1993, Tit. orig., Spiritus Creator, (Skizzen zur Theologie III), Einsiedeln 1967.
Balthasar, Hans Urs von: Spirit and Institution, San Francisco 1995, Tit. orig., Pneuma und Institution, (Skizzen zur Theologie IV), Einsiedeln, 1974.

2. Kegyelemtan

A kegyelmtan helye; Utak és akadályok – Isten irgalmának gazdagsága az Ószövetség tanúsága alapján – A szentháromságos Egyisten kegyelme mint az üdvösség foglalata az emberben – A teológiai irányzatok mérlege – Isten kegyelmes felénkfordulása – A kegyelem közlése és megvalósulása.

Irodalom:

Jegyzet: Hilberath, Bernd Jochen: „Kegyelemtan”, in Schneider, Th. (szerk.): A dogmatika kézikönyve 2, Budapest 1997, 3-48.
Fila Béla: Krisztus Kegyelme, Budapest 1992.
Nemeshegyi Péter: Jó az Isten, (TKK), Róma 1981, lásd még in Teológiai vázlatok IV., Budapest 1983.
Gál Ferenc: Az Egyház kegyelmi rendje, Budapest 1981.

I. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Kruppa Tamás

D – 06. Eszkatológia

1. A teremtett világ beteljesedése

Elhelyezés, problematika, fogalmak – Szentírási alapok: Ősi ígéretek; apokaliptika; Isten uralmának hirdetése; Parúziavárás; A parúzia és az ítelet összekapcsolása – A jelenkori vita: A világ pustulása; evolóció; Egzisztenciális értelmezés; a remény teológiája; A politikai teológia; A felszabadítás teológiája; A történelem lehetséges öntranszcendenciája, Remény az esetleges pusztulás ellenében – Hermeneutikai szempontok: Az eszkatológikus kijelentések megalapozása; Az eszkatológia nyelvezete; Az eszkatológiai kifejezések hatótávolsága – Tartalmi kijelentések: A teremtés és az üdvtörtének beteljesedése; A jelen a jövő horizontjában; remény és emberi közreműködés a beteljesedésben; a történelem maradandó nyitottsága.

2. Az egyéni élet beteljesedése

Megközelítés, elhelyezés, mai problematika – Bibliai alapok: Életközpontúság; Seol-elképzelések; Maradandó közösség Istennel; A feltámadás hitének előképei; Az egyéni jövő reménye a kései Ószövetségben; Szkepszis és lemondás a prédikátornál; A halottak feltámadása a Jézus által hirdetett Isten Országában; Győzelem a halál felett Pál teológiájában; Örök élet már ma Jánosnál – Emlékeztető a hermeneutikai megfontolásokra – A halál értelmezése – A feltámadás jelentése – Létezik-e közbülső állapot a halál és a feltámadás között? – Az ítélet értelmezése – A tisztulás lehetőségének esélyei – A végérvényes bukás lehetősége – Beteljesedés.

Irodalom:

Jegyzet: Nocke, Franz-Josef: „Eszkatológia”, in Schneider, Th. (szerk.): A dogmatika kézikönyve 2, Budapest 1997, 397-495.
Fila Béla: A kegyelem beteljesedése, Budapest 1992.
Alszeghy Zoltán: Az ember jövője, (TKK), Róma 1981, lásd még in Teológiai vázlatok VI., Budapest 1983.
Kremer, Jacob: A halottak jövője, Budapest 1991.
Bultmann, Rudolf: Történelem és eszkatológia, Budapest 1994.
Gál Ferenc: Az örök élet reménye, Budapest 1975.
Boros László: A halál misztériuma, (XX. Századi keresztény gondolkodók 12) Budapest 1998.
Boros László: Megváltott lét, (XX. Századi keresztény gondolkodók 3) Budapest 1993.

II. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Kruppa Tamás

D – 07. Szentségtan

1. Krisztus egyháza és a szentségek; 2. A szentségek jelszerűsége, üdvösségi hatásai, hatékonysága; 3. A szentségek szerzője és száma, kiszolgáltatója és fölvevője; 4. Az eukharisztia; 5. A keresztség; 6. A bérmálás; 7. Az egyházi rend; 8. A bűnbocsánat szentsége; 9. A betegek kenete; 10. A házasság.

Irodalom:

ELŐD István: Katolikus dogmatika, Budapest 1978.

II. félév, heti 4 óra

Tantárgyfelelős:

D – 08. Ökumenizmus

A keresztény egyházak megosztottsága és az egységtörekvések

I. Az ökumenizmus fogalma és eszméje – 1. A választott nép skizmájának misztériuma; 2. Az ókeresztény egyház megoszlásainak kezdete; 3. Egyházszakadások a kappadókiai atyák és Szent Atanáz korában, s az egyházatyák békítő szerepe 380-ig; 5. Imák az egyház egységéért a Szent Bazil–, Aranyszájú Szent János és Jakab-liturgiában; 6. Az Oikumené és a birodalmi egyház egysége Jusztinianosz előtt és után; 7. A bizánci egységtörekvések Nagy Szent Gergely és a „bizánci pápaság” korában; 8. Hibás bizánci egységtörekvések és a monoteletizmus; 9. 1215 utáni egységtörekvések a katolikus és bizánci egyházak között; 10. Nemkatolikus testvéreink ökumenikus mozgalmának és az Egyházak Világtanácsának története; 11. A II. Vatikáni Zsinat tanítása és hozzáállása az ökumenikus mozgalomhoz.

Irodalom:

Sólymos Szilveszter: Az ökumenizmus (keresztény egységtörekvések), Nyíregyháza 1981.
A II. Vatikáni Zsinat tanítása, Budapest 1975.
Kereszténység, katolicizmus, ortodoxia. II. János Pál pápa és az Ökumenikus Püspöki Találkozó tiszteletére a Millecentenárium évében, Budapest 1996.
Lanne, Emanuel: Tradition et communion des Églises, (BETL 129), Leuven 1997.
Békés Gellért: Egyház a Lélek erőterében. Alapvető egyháztani témák a II. Vatikáni Zsinaton, Pannonhalma 1999.

I. félév, heti 2 óra.

Tantárgyfelelős: dr. Orosz Atanáz

II. Az ökumenizmus aktuális programja és hazai feladatai – Ökumenikus helyzetkép a keleti egyházak szervezetéről s a velük folytatott párbeszédről; 2. A Kelet világossága és az Ut unum sint pápai körlevelek elemzése; 3. Az ortodox és katolikus Egyházak közötti hivatalos párbeszéd alakulása (a Balamandban szerkesztett Közös Közlemény); 4. A „Khalkedon-előtti” ortodox és az ortodox egyházak bilaterális és multilaterális párbeszédei; 5. A II. Ökumenikus Direktórium rövid ismertetése; 6. Protestáns testvéreink elgondolásai az egységről és bilaterális párbeszédek az anglikánokkal, evangélikusokkal és reformátusokkal; 7. Az evangélikus-római katolikus Közös Közlemény a megigazulás tanításáról, ill. a református-római katolikus párbeszéd helyzete; 8. Az anglikán- római katolikus párbeszéd helyzete. Baptisták és a szabadegyházakkal folytatott párbeszéd.

Irodalom:

Saját jegyzet.
A Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanács II. Ökumenikus Direktórium. Az ökumenizmus elveinek és szabályainak alkalmazásáról, Budapest 1983.
A Kelet világossága és az Ut unum sint pápai körlevelek.
Az evangélikus-római katolikus Közös Nyilatkozat a megigazulás tanításáról és ünnepélyes aláírásának dokumentumai, Budapest 2000.
Békés Gellért: Krisztusban mindnyájan egy. Keresztények egysége - utópia? Pannonhalma 1993.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Orosz Atanáz

D – 09. Ökumenikus teológia

Az ökumenizmus fő törekvése napjainkban. A legfontosabb, ökumenizmust előmozdító törekvések és találkozók.

Irodalom:

Saját jegyzet

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Héctor Vall SJ

D – 10. Keleti egyháztan

1. Az Újszövetség (főként Szent Pál) egyházképe; 2. Antiochiai Szent Ignác, Római Szent Kelemen és Hermász Pásztorának egyházképe; 3. Az apologéta atyák, Nagy Szent Bazil és Athanasziosz egyházképe; 4. Aranyszájú Szent János pap- és egyházképe; 5. Szent Maximosz hitvalló egyházképe.; 6. Nikolaosz Kavaszilasz és A. Sz. Homjakov egyháztana; 7. P. Evdokimov, G. Florovsky, a párizsi teológusok és J. Meyendorff az ortodox egyházképről; 8. Andrúcosz, P. Trembelasz és a neo-tradícionalista görög szerzők ekkleziológiája; 9. A helyi egyház teológiája a pergamoni ortodox metropolitánál (Joannisz Ziziúlasz).

Irodalom:

Saját jegyzet.
A VANYÓ László által szerkesztett „Ókeresztény Írók” sorozat 1-11. kötete.
A II. Vatikáni Zsinat tanítása a keleti egyháztanról.
CSELÉNYI I. Gábor: „Szempontok a keleti egyháztanhoz”, in Athanasiana 6 (1998) 23-30.
OROSZ Athanáz: A helyi egyház teológiája a pergamoni ortodox metropolitánál, in „Újat és régit”. Szennay András pannonhalmi főapát úr 80. születésnapjára, Pannonhalma 2001, 337-353.
BAILLARGEON, Gaetan: Perspectives ortodoxes sur l’Église-Communion, L’oeuvre de Jean Zizioulas, Montréal 1989.
LANNE, Emanuel: „Az Egyház misztériuma az ortodox teológiában”, in Athanasiana 13 (2001) 9-23.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Orosz Atanáz

MORÁLTEOLÓGIA

M – 01. A morálteológia alapfogalmai

1. Az erkölcsteológia kialakulása, fogalma, módszere, érvelési módja; 2. Istenképiség és keresztény hivatás; 3. Az erkölcsi személyiség alapvonása, személyes cselekvés fogalma, tudatossága, szándékossága, minősítése; 4. A szabad döntés értelmezése, a cselekvés akadályai; 5. Az erkölcsi törvény fogalma, a természetes erkölcsi törvény. a Tóra és Krisztus törvénye, egyházi és társadalmi törvények; 6. A lelkiismeret fogalma, értelmezése, felosztása, a bizonytalan és beteg lelkiismeret, morális szisztémák; 7. A bűn fogalma, fajai, forrásai és következménye; 8. Az erények, a Szentlélek ajándékai és a karizmák.

Irodalom:

BODA László: A keresztény erkölcs alapkérdései, Budapest 1993.
BÖCKLE, F.: A morálteológia alapfogalmai, Bécs 1975.
KIRÁLY Ernő: A keresztény élethivatás, Budapest 1982.
HÄRING, Bernhard: Das Gesetz Christi, München 1976.
HÄRING, Bernhard: Frei in Christus, Freiburg 1989.
KÖVÉR A.: Út, Igazság, Élet, Budapest 1995.
BALÁZS P.: Morális, Veszprém 1998.
BERÁN F.: A keresztény erkölcs alapjai, Budapest 1999.
A Katolikus Egyház Katekizmusa, Budapest 1994.
WEBER, H.: Algemeine Moraltheologie, Graz-Wien-Köln, 1991.
VIDAL, M.: Morale Fondamentale, Assisi 1993.

I. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Soltész János

M – 02. Az erények

1. A keresztény hit fogalma, biblia-teológiai értelmezése. 2. A keresztény hit megvédése, megvallása, misszió, evangelizáció. 3. A keresztény hit ökumenikus kinyilvánítása. 4. Az üdvözítő hit és az ellene irányuló bűnök. 5. A keresztény remény értelmezése, az Egyház mint a remény tanúja, a bátorság és a remény kapcsolata, a remény elleni bűnök. 6. A keresztény szeretet fogalma, normája, dilemmái, megnyilvánulása a családban és az emberi közösségben. 7. Az irgalmasság cselekedetei, az ellenségszeretet, bűnök a szeretet ellen. 8. A megtérés fogalma és szentségi karaktere.

Irodalom:

BODA László: Isten országa közöttünk, Budapest 1993.
RAHNER, Karl: Hit, Szeret, Rremény, Budapest-Luzern 1991.
PIEPER, J.: A négy sarkalatos erény, Budapest 1996.
KIRÁLY Ernő: A keresztény élethivatás, Budapest 1982.
HÄRING, Bernhard: Das Gesetz Christi, München 1976.
HÄRING, Bernhard: Frei in Christus, Freiburg 1989.
KÖVÉR A.: Út, Igazság, Élet, Budapest 1995.
BALÁZS P.: Morális, Veszprém 1998.
BERÁN F.: A keresztény erkölcs alapjai, Budapest 1999.
A Katolikus Egyház Katekizmusa, Budapest 1994.
WEBER, H.: Algemeine Moraltheologie, Graz-Wien-Köln, 1991.
VIDAL, M.: Morale Fondamentale, Assisi 1993.

II. félév, heti 3 óra

Tantárgyfelelős: dr. Soltész János

M – 03. A vallásosság

1. A keresztény vallásosság fogalma, alapvető megnyilvánulásai, a „szent” értéke; 2. A vallásos személyiség főbb jellemvonásai; 3. Az áldozatbemutatás fogalma, a keresztény kultusz csúcsa; 4. A kultikus ünneplés teológiája és gyakorlata; 5. Az imádság fogalma, fajtái, problémái; 6. A vallásosság különleges megnyilvánulásai: a fogadalom és az eskü; 7. A vallásosság elhajlásai: a hiszékenység (bálványimádás, babona, spiritizmus, horoszkópok, New Age) és a vallásosság elhanyagolása (káromkodás, átkozódás, szentségtörés, simónia).

Irodalom:

Boda László: Adjátok meg Istennek, ami Istené, Budapest 1992.
KIRÁLY Ernő: A keresztény élethivatás, Budapest 1982.
HÄRING, B.: Krisztus törvénye, Pannonhalma-Róma 1998.
KÖVÉR A.: Út, Igazság, Élet, Budapest 1995.
A Katolikus Egyház Katekizmusa, Budapest 1994.
GÁL Péter: New Age, Budapest 1996

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Soltész János

M – 04. Az élettel kapcsolatos kérdések

1. Az igazságosság erénye, a tulajdon fogalma, megsértése, a jóvátétel kérdése; 2. A személyi kibnotakozás, az aszkézis és a böjt; 3. Egészség, betegség, halál; 4. Az élettel kapcsolatos felelősség: gyilkosság, öngyilkosság, önvédelem, háború; 5. A nemiség erkölcsi problémái, a keresztény házasság értelmezése; 6. A házasság termékenysége, családtervezés, abortusz, sterilizáció, mesterséges megtermékenyítés, béranyaság; 7. A nemiség és a házasság tévutai, devianciák.

Irodalom:

BODA László: Emberré lenni, vagy birtokolni? Budapest 1991.
KIRÁLY Ernő: A keresztény élethivatás, Budapest 1982
HÄRING, B.: Krisztus törvénye, Pannonhalma-Róma 1998.
KÖVÉR A.: Út, Igazság, Élet, Budapest 1995.
GAIZLER Gy.: A bioetika alapkérdései, Budapest 1997.
VARGA A.: Élet és erkölcs, Róma 1980.
KOVÁCS J.: A modern orvosi etika alapjai, Budapest 1997.
II. JÁNOS PÁL: Evagelium vitae, Enciklika, Róma 1995.
A Katolikus Egyház Katekizmusa, Budapest 1994.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Soltész János

KÁNONJOG

J – 01. Bevezetés a keleti kánonjogba

A keleti kánonjog forrásai, a kodifikáció története, a CCEO formai jellemzői, a CCEO hatályossági köre, a CCEO karakterisztikus jogintézményei, válogatott témák (sajátjogú egyháztagság, püspökválasztás, szerzetesjog, büntetőjog, eljárásjog)

Irodalom:

SZABÓ Péter: Bevezetés a keleti kánonojogba, Budapest 1997 (kézirat)
HOLLÓS János: A keleti kánonjog, Nyíregyháza 1995 (kézirat)
SZABÓ Péter: „Sajátjogú egyháztagság a hatályos jog szerint”, in Kánonjog 1-2 (1999) 33-69.
SZABÓ Péter: „A keleti kodifikáció története (I.) A kezdetektől a II. Vatikáni Zsinatig” in Athanasiana 12 (2001) 95-114.
SZABÓ Péter: „A keleti kodifikáció története (II.) A II. Vatikáni Zsinattól a CCEO kihirdetéséig”, in Athanasiana 13 (2001) 101-123.
SZABÓ Péter: „A »sajátjogú egyházak« ekkleziológiai értéke a decr. »Orientalium Ecclesiarum« és a Keleti Kódex (CCEO) tükrében”, in Studia Wesprimiensia 1-2 (1999) 93-107.
SZABÓ Péter.: „A Görög Katolikus Hittudományi Főiskola intézménytörténete és intézményfejlődésének kánonjogi perspektívái”, in örökség és küldetés. Jubileumi Konferencia a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola alapításának 50. évfordulója alkalmából, Nyíregyháza 2001.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Szabó Péter

J – 02. Házasságjog

A házasság fogalma, a házasságot szabályozó jogrendek, a házassági beleegyezés, jogképesség a házasságra, a beleegyezés törvényes formái, a kötelék felbontási lehetőségei, a házasság érvényesítési formái

Irodalom:

ERDŐ Péter: Egyházjog, Budapest 1992.
HOLLÓS János: A keleti kánonjog, III. szemeszter, Nyíregyháza 1995.
SZABÓ Péter: „A vegyes rítusú házasságkötéseknél illetékes paróchusra vonatkozó hatályos norma a korábbi szabályozás tükrében”, in Athanasiana 10 (2000) 57-69.
SZABÓ Péter: „A keleti vegyesházasságok törvényes formái (CIC 1127. kán. 1. §). A hatályos latin normatíva ökumenikus vetületei”, in Kánonjog 2 (2000) 47-60.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Szabó Péter

J – 03. Egyházi alkotmányjog

Isten népe és annak hierarchikus tagozódása („egyházi alkotmányjog”)

A II. Vatikáni Zsinat egyházképe, a krisztushívők és klerikusok jogai és kötelezettségei, társulatok, az Egyház legfőbb hatósága, a sajátjogú egyházak természete, tipológiája és szabályozása, a püspöki székek betöltésének módozatai, a részegyházak és belső rendjük, koordináció a sajátjogú egyházak között.

Irodalom:

Erdő Péter: Egyházjog, Budapest 1992.
Hollós János: A keleti kánonjog, I-II. szemeszter, Nyíregyháza 1995, (kézirat).
Aa.Vv., Collegialità e Primato. La suprema autorità della Chiesa (Il Codice del Vaticano II), Bologna 1993.
Aa.Vv., Il diritto nel mistero della Chiesa (Quaderni di Apollinaris 9), Roma 21990.
Szabó Péter: „A «sajátjogú egyházak» ekkleziológiai értéke a decr. «Orientalium Ecclesiarum» és a Keleti Kódex (CCEO) tükrében”, in Studia Wesprimiensia 1 (1999) 2, 93–107.
Szabó Péter: „Sajátjogú egyháztagság a hatályos jog szerint (CIC 111-112. és CCEO 29-38. kk.)”, in Kánonjog 1 (1999) 1-2, 33-68.
Szabó Péter: „Sajátjogú egyházak a CCEO 174-176. kánonjának szabályozása szerint”, in Athanasiana 2 (1996) 117-142.
Szabó Péter: „A püspökválasztást érintő szabályozás módosulásai a keleti katolikus egyházjogban”, in Athanasiana 4 (1997) 83-94.
Szabó Péter: „A sajátjogú metropolitai egyházak kormányzati szervei”, in Athanasiana 6 (1997) 61-85.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Szabó Péter

J – 04. Szentségi jog

Az egyház megszentelői tevékenysége („szentségi jog”)

A szentségi jog szabályozására illetékes hatóság, Communicatio in sacris, keresztség, bérmálás, eucharisztia, bűnbánat, betegek kenete, szent rend, a házasság fogalma, házassági jogképesség, házassági beleegyezés, a házasságkötés törvényes formája, a házasság felbontásának és érvényesítésének lehetőségei, a szentségjogra vonatkozó részleges jogszabályok, szentségjogi kazuisztika és adminisztráció.

Irodalom:

Erdő Péter: Egyházjog, Budapest 1992.
Hollós János: A keleti kánonjog, III. szemeszter, Nyíregyháza 1995, (kézirat).
Aa.Vv.: I sacramenti della Chiesa, (Il Codice del Vaticano II, 8), Bologna 1989.
Prader, J.: Il matrimonio in Oriente ed in Occidente (Kanonika 1), Roma 1992.
Chiappetta, L.: Il matrimonio nella nuova legislazione canonica e concordataria, Roma 1990.
Castano, J. F.: Il sacramento del matrimonio, Roma 21992, I-II.
Szabó Péter: „A vegyes rítusú házasságkötésnél illetékes paróchusra vonatkozó hatályos norma a korábbi szabályozás tükrében”, in Athanasiana 10 (2000) 57-69.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Szabó Péter

LITURGIKA

L – 01. Szertartástan

A tantárgy célja, hogy általános bevezetést nyújtson a görög katolikus egyház istentiszteletébe. Az alapfogalmakat és témákat analitikusan tárgyalja.

A tananyaghoz tartozik a liturgikus kislexikon ismerete is, melyről a vizsgán számot kell adni. A hallgatóknak a vizsgaidőszak kezdetéig minimálisan kettő oldalas fordítást kell készíteniük a szaktanárral megbeszélt szövegből.

1. Szertartás és szertartástan; 2. A rítusok, a bizánci rítus sajátosságai; 3. Az istentiszteleti helyek; 4. A liturgikus ruhák; 5. Liturgikus edények és eszközök; 6. A liturgikus könyvek; 7. Az istentiszteleti jelek; 8. Fontosabb és leggyakoribb imáink.

Irodalom:

Ivancsó István: Görög katolikus szertartástan, Nyíregyháza 22000.
TAFT, Robert: La liturgia delle ore in Oriente e in Occidente, Milano 1988.
KIZÁK János – SZÉMÁN István: A szertartásmenet rövid tankönyve, Ungvár 1912.
IVANCSÓ István: Görög katolikus liturgikus kislexikon, Nyíregyháza 1997.

I. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Ivancsó István

1. A mindennapi istentiszteletek; 2. A Szent Liturgia, annak három része, részletes szimbolikájuk; 3. Az egyházi év; 4. A szentségek; 5. A szentelmények.

Irodalom:

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Ivancsó István

L – 02. Liturgika

A tantárgy a szertartástani ismeretekre építve szisztematikus módon tárgyalja a görög katolikus egyház istentiszteleteit Krisztus húsvéti misztériuma szempontjából.

A hallgatóknak – a szaktanárral való megbeszélés alapján – minimum kettő oldalas fordítást kell készíteniük liturgikus témában a vizsgaidőszak kezdetéig.

1. A liturgikus teológia fogalma és feladata; 2. Istentiszteletünk végső gyökerei; 3. A misztérium; 4. A liturgia középpontja: a húsvéti misztérium; 5. Krisztus égi liturgiája; 6. A földi liturgia; 7. A liturgia és a Szentlélek; 8. A liturgia és a Szentírás.

Irodalom:

IVANCSÓ István: Görög katolikus liturgika, Nyíregyháza 1999.
TAFT, Robert: La liturgia delle ore in Oriente e in Occidente, Milano 1988.
BUX, Nicola: La liturgia degli Orientali, Bari 1996.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Ivancsó István

1. A liturgikus nap felépítése; 2. A misztérium-teológia jelenléte a szertartásokban; 3. Az alkonyati istentisztelet teológiája; 4. A litia; 5. Az esti zsolozsma; 6. Az éjféli zsolozsma; 7. A reggeli istentisztelet; 8. Az imaórák – 9. Az előábrázoló istentisztelet.

Irodalom:

IVANCSÓ István: Görög katolikus liturgika, Nyíregyháza 1999.
TAFT, Robert: La liturgia delle ore in Oriente e in Occidente, Milano 1988.
BUX, Nicola: La liturgia degli Orientali, Bari 1996.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Ivancsó István

L – 03. Tipikon

A tantárgy a görög katolikus egyház istentiszteleteinek konkrét végzési módját mutatja be a szertartások általános menetének végigtárgyalásával, majd a részletes esetek elemzésével.

1. A tipikonról általában; 2. A liturgikus időbeosztás; 3. Általános tipikon; 4. Az alkonyati istentisztelet és fajtái; 5. A reggeli istentisztelet és fajtái; 6. A Szent Liturgia; 7. Az Előszenteltek liturgiája.

Irodalom:

MELLES Emil – SZÁNTAY-SZÉMÁN István – KOZMA János: Görögkatolikus szertartástan elemei, Budapest 1984.
BUX, Nicola: La liturgia degli Orientali, Bari 1996.

I. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Ivancsó István

1. A részletes tipikon; 2. A közvasárnapi esetek; 3. Az ünnepköri vasárnapok szertartásai; 4. Az egyszerű hétköznapok; 5. Ünnepköri hétköznapok; 6. Az állandó ünnepek; 7. A változó ünnepek.

Irodalom:

MELLES Emil – SZÁNTAY-SZÉMÁN István – KOZMA János: Görögkatolikus szertartástan elemei, Budapest 1984.
BUX, Nicola: La liturgia degli Orientali, Bari 1996.

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Ivancsó István

L – 04. Liturgikus gyakorlat

Az összes liturgikus papi szolgálat áttekintése és gyakorlása a használatban lévő templomi könyvek (Liturgikon, Eucholiogion) alapján: – olvasás, éneklés, mozgás, gesztusok – a szükséges eszközök használatának bemutatása és gyakoroltatása – a liturgikus öltönyök felvétele és alkalmazása.

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Ivancsó István

L – 05. Zeneelmélet és liturgikus ének

I. évfolyam

A Szent Liturgia főbb dallamai. Himnuszok. Karácsonyi népénekek. Zeneelmélet fogalma. A hangok tulajdonságai. Alapvető ritmusok, hangkörök. A zenei írás és olvasás alapjai.

I. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: Horváth Tamás

Zeneelmélet folytatása: hangközök szerkesztése és megszólaltatása. A nagyheti énekek, húsvéti szertartás dallamai. Feltámadási tropárok és konták előversekkel. Olvasmányok éneklése.

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: Horváth Tamás

II. évfolyam

Feltámadási tropárok és konták új szövegekkel. Prokimenek és alleluja dallamok. Karácsonyi szertartás énekei. Utrenye és vecsernye állandó dallamai.

I. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: Horváth Tamás

Sztichirák és előversei. Bazil liturgia dallamai. Feltámadási szertartás- kivéve a papi részeket.

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: Horváth Tamás

III. évfolyam

Oktoékhoszból: Kánonok: 1, 3, 4, 5 ódája. Mintadallamok és előversei. Sztichirák minden előverssel.

I. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: Horváth Tamás

Prokimenek más szöveggel. Krétai Szent András kánonjai. Előszenteltek liturgiája

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: Horváth Tamás

IV. évfolyam

Liturgiák papi részei: előszenteltek, feltámadási szertartás (Ipakoj, Fényének). Esküvő.

I. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: Horváth Tamás

Oktoékhoszból: minden kánon és prokimen. Paraklisz.

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: Horváth Tamás

V. évfolyam

Temetési szertartás teljes anyaga. Ünnepek, különleges alkalmak dallamai.

I. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: Horváth Tamás

Előszenteltek; Feltámadási szertartás; Szent Liturgia összes papi énekei. Minden félévben az aktuális énekek ismétlése.

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: Horváth Tamás

VI. évfolyam

A kurzus célja, hogy felkészítse a hallgatókat – elsősorban a papnövendékeket – a szertartások végzésére, helyes és szép éneklésére. Ezért a félév anyaga az ekténiák és a papi fennhangok gyakorlása, a Szent Liturgia és az Előszenteltek liturgiája, a Feltámadási szertartás, a temetés és az esküvő papi énekeinek gyakorlása.

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Ivancsó István

GYAKORLATI TEOLÓGIA

GY – 01. Pasztorálteológia

Lelkipásztori szentségtan

1. A lelkipásztori teológia; 2. A szentségi lelkipásztorkodás teológiai alapelvei; 3. A szentségkiszolgáltatás alapvető előírásai; 4. Az egyes szentségekkel kapcsolatos lelkipásztori megfontolások.

Irodalom:

TOMKA Ferenc: Lelkipásztori szentségtan, (Gyakorlati teológia I), Budapest 1996.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Obbágy László

Evangelizáció

1. Egyház, lelkipásztorkodás, evangelizáció; 2. Az evangelizáció munkásai; 3. Az egyházközség; 4. A megszólítottak.

Irodalom:

TOMKA Ferenc: Új evangelizáció, (Gyakorlati teológia II), Budapest 1999.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Obbágy László

GY – 02. Pedagógia

1. A pedagógia fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében; 2. A pedagógiai alap- és rokonfogalmai (szocializáció, művelődés, nevelés stb.); 3. Különböző nevelési modellek pedagógiatörténeti és filozófiai előzményei; 4. A nevelés informális és formális színterei (család, iskola, kortársak stb.); 5. Nevelésmódszertani kérdések. Direkt és indirekt metodikák; 6. A mai magyar nevelési gyakorlat-alternativitás.

Irodalom:

Bábosik István (szerk.): A modern nevelés elmélete, Budapest 1997.
Kron, F. W.: Pedagógia, Budapest 1997.
Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába, Budapest 1994.
Mihály Ottó: Bevezetés a nevelésfilozófiába, Budapest 1998.
Pukánszky B. – Németh A.: Neveléstörténet, Budapest 1996.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: Baracsi Ágnes

1. Az oktatáselmélet rendszere, alapfogalmai; 2. A tanulás fogalma, tanuláselméletek; 3. Az oktatás tartalma, a tudás; 4. A tanítási-tanulási folyamat szerkezete; 5. Az oktatás megszervezése, szervezeti keretei és munkaformái; 6. Az oktatás módszerei és eszközei.

Irodalom:

Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák- különbségek, Budapest 1997.
Falus Iván (szerk.): Didaktika, Budapest 1998
Nagy Sándor: Az oktatás folyamata és módszerei, Budapest 1987.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: Baracsi Ágnes

GY – 03. Kateketika

1. A kateketika alapfogalmai; 2. A katekétaképz(őd)és súlypontjai; 3. A Szentírás kateketikai struktúrái; 4. A katekézis története; 5. A katekézis mai irányvonalai; 6. A katekézis résztvevői; 1/ Milyen utat építhet a család a hit felé? 2/ A katekéta személyisége; 3/ Katekézis és a hit fejlődése kisgyermekkortól a felnőtté válásig; 4/ Felnőttek katekézise; 7. Hittankönyveink.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Obbágy László

1. A katekézis katekumenális jellege; 2. A hitoktatás gyakorlati kérdései; 1/ Alapelvek a hitoktatás anyagának elrendezésében; 2/ Tanterv, tanmenet, óravázlat; 3/ A hitoktatás módszertana; 3. A katekézis egyes feladatai; 1/ A hitoktatás nyelve, a vallási fogalmak megalapozása; 2/ A katekézis; 3/ Az imádságra nevelés; 4/ A biblikus hitoktatás; 5/ Felkészítés a szentségek vételére; 6/ Liturgia és katekézis; 7/ Erkölcsi nevelés; 8/ Az egyháztörténelem tanítása; 9/ Ökumenizmus és katekézis.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Obbágy László

GY – 04. Szociálteológia

A tantárgy másik elnevezése: az egyház társadalmi tanítása. Több pápai enciklika is hangsúlyozza, hogy nagyon fontos a teológiát hallgatók számára, hogy világos elképzeléssel rendelkezzenek a társadalmi tanítás felépítéséről, céljáról és legfontosabb részeiről, hogy ezek segítségével a lelkipásztori, illetve azt segítő munkában ezt csorbítatlanul érvényre juttassák.

Az egyház társadalmi tanításának ma egyre sürgetőbb feladata, hogy a maga sajátos, különleges módján járuljon hozzá az evangelizációhoz, a világgal folytatott párbeszédhez, a valóság keresztény értékeléséhez, hogy egészséges alapelvekkel töltse meg a sokrétű evilági kezdeményezéseket.

Alapfogalmak: az ember méltósága – a közjó – a szolidaritás – a szubszidiaritás értelmezése, megvitatása.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: Papp Tibor

A Tanítóhivatal dokumentumai és a témához kapcsolódó cikkek segítségével igyekszünk magunkat fogékonnyá tenni az ember társadalmi feladataira.

Irodalom:

Tomka Miklós – Goják János (szerk.): Az Egyház társadalmi tanítása (dokumentumok), Budapest
Höffner, Joseph: Christliche Gesellschaftslehre, Kevelaer 1997.
Muzslay István: Az Egyház szociális tanítása, Budapest 1997.
Muzslay István: Gazdaság és erkölcs, Leuven-Budapest 1995.
Kirche in der gesekschaft, Wege in das 3. Jahrtausend, Wien 1997.
Pfeifer János: Szociálteológia (jegyzet), Budapest 1981.
A Vigilia, a Mérleg és a Lebendiges Zeugnis tematikus számai.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: Papp Tibor

GY – 05. A lelki élet teológiája

1. Istenhez fordulás; 2. A keresztény aszkézis fő vonásai; 3. A Lélek gyümölcsei.

Irodalom:

Farkasfalvy Dénes: A lelki élet teológiája, Róma 1980.

I. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Obbágy László

1. Szemelvények a lelkiség történetéből: 1/ A keresztény ókor lelkisége; 2/ A XIII. század lelkisége; 3/ A XVI. század lelkisége; 4/ A XX. század lelkisége; 2. Szent művészet.

Irodalom:

Söveges Dávid: Fejezetek a lelkiség történetéből, Pannonhalma 1993.

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Obbágy László

GY – 06. Keleti lelkiség

1. A keleti lelkiség konkretizálása, források, különböző áramlatok; 2. Az isteni élet, kegyelmi élet, lelki élet; 3. Istenképiség és hasonlóság; 4. A szeretet és szemlélődés; 5. Előhaladás a lelki életben; 6. Kegyelem, antropológiai, kozmológiai, szociológiai lelkiség; 7. Az egyház.

A hallgatóknak a vizsgaidőszak kezdetéig minimum egy oldalas recenziót kell készíteniük a „Krisztus közöttünk” című könyvről.

Irodalom:

ŠPDILÍK, Tomas: La spiritualità dell’Oriente cristiano, Roma 1985.
Krisztus közöttünk. A keresztény Kelet liturgikus közössége átéli az üdvtörténetet, Budapest 1981.
IVANCSÓ István: A keleti lelkiség (cikksorozat a Görögkatolikus Szemlében).

I. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Ivancsó István

1. A bűntől való megtisztulás; 2. A lelki harc; 3. A lelkek megkülönböztetése; 4. Szenvedélymentesség, erények, testvéri szeretet; 5. Az imádság; 6. Az ikonok tisztelete; 7. A folytonos imádság; 8. A szerzetesség; 9. A bizánci és szláv lelkiség egybevetése.

A hallgatóknak a vizsgaidőszak kezdetéig minimum egy oldalas recenziót kell készíteniük az „A Szentlélek útján” című könyvről.

Irodalom:

ŠPDILÍK, Tomas: La spiritualità dell’Oriente cristiano, Roma 1985.
ŠPDILÍK, Tomas: A Szentlélek útján, Nyíregyháza 1996.
IVANCSÓ István: A keleti lelkiség (cikksorozat a Görögkatolikus Szemlében).

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Ivancsó István

GY – 07. Retorika

1. A retorika fogalma. A kommunikáció és információ; 2. A szónok adottsága, tanulmánya, gyakorlata; 3. A szónok egyénisége; 4. Távolabbi felkészülés a nyilvános beszédre; 5. Anyaggyűjtés; 6. A beszéd szerkezete; 7. A beszéd stilisztikája; 8. A beszéd hangneme; 9. Kidolgozás és rögzítés; 10. A beszéd fajai; 11. Külső-belső gátlások, zavaró körülmények áthidalása; 12. A modern technikai eszközök felhasználása.

I-II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Krupa Tamás

GY – 08. Egyházi közigazgatástan

A mindennapi életben szükséges egyházi adminisztráció ismertetése és gyakorlása: anyakönyvezés, pénzkezelés, intenciók, hitoktatási nyilvántartás; képviselőtestület működési szabályzata, esperesi látogatás; irattár-kezelés, levelezés stb.

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős:

GY – 09. Pasztorálpszichológia

1. Lelkigondozás és pszichológia. A lelkipásztori pszichológia. – A főbb pszichológiai irányzatok és pszichoterápiás jelentőségük. 2. Emberkép a pszichológiai irányzatokban. – Az énvédő mechanizmusok. A krízis. 3. Az emberi kapcsolatok, kommunikációelméleti megközelítésben. – A kapcsolatot (kommunikációt) segítő és gátló tényezők. 4. Rendszerszemlélet a lelkigondozói gyakorlatban. – A segítő kapcsolat. Az eredményes kapcsolat meghatározói: a segítő és a kliens változói. 5. A tisztázó beszélgetések négy mezős modellje, alapstruktúrája. A moderálás alapelvei. 6. Intervenciós módszerek a tisztázó beszélgetésben. 7. A válás és a vegyes családok gondozási szempontjai. 8. A fiatalkori devianciák. Az öngyilkosság. – Támasznyújtás és megelőzés. 9. Függőségi magatartás és szenvedélybetegségek. 10. A mentális, a szomatikus és pszichoszomatikus betegségek. – A beteg ember lekigondozása. 11. A haldoklás és a gyász lélektana. – A haldokló és a gyászoló kísérése. 12. A segítő szerep krízisjelenségei- és a lekigondozás. 13. Tantárgytesztes záródolgozat.

A hallgatók az elméleti anyagot (lehetőség szerint) könyv, illetve fénymásolat formájában kapják meg. Az előadás mellett helyzetgyakorlatokban szerezhetnek személyes tapasztalatokat. Az oktató által röviden ismertetett terápiás esetek tanulságaiból a témára fókuszálva kaphatnak példát. Kiegészíthetik saját tapasztalataikkal a tanultakat.

Irodalom:

Hézser Gábor: A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve, Budapest 1991.
Thomann, Christoph – Thun, Friedemann Schulz von: Tisztázó beszélgetések, Budapest 1992.
Hézser Gábor: Miért? Rendszerszemlélet és lelkigondozói gyakorlat, Budapest 1996.
Gyökössy Endre: Magunknak magunkról, Budapest 1989.
Jelenits István – Tomcsányi Teodóra (szerk.): Tanulmányok a vallás és a lélektan határterületéről, Budapest 1998.
Jelenits István – Tomcsányi Teodóra (szerk.): Egymás közt egymásért, Budapest 1990.
Segítő találkozások (Példatár), Budapest 1991.
Krízis – pszichoszomatika – alkoholizmus – narkománia, Budapest 1998.
Tringer László: A gyógyító beszélgetés, Budapest 1991.
Hárdi István: A lélek egészségvédelme, Budapest 1992.
Bakó Tihamér: Verem mélyén. Könyv a krízisről, Budapest 1996.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: Husztiné Hajdú Erika

NYELVEK

NY – 01. Olasz nyelvtan

1. A határozott és határozatlan névelők, „jelentése”, használata; 2. A főnevek grammatikai kategóriái, száma, neme, alapvető rendhagyóságok; 3. A melléknevek kategóriái, egyezése nemben és számban a főnevekkel; 4. A prepozíciók, a névelők és a prepozíciók összeolvadása; 5. A birtokviszony kifejezése, a birtokos névmások; 6. Az IGÉK: a jelen és a múlt idő (passato prossimo); 7. A mozgást jelentő igék, modális segédigék, rendhagyó igék; 8. A múlt idejű melléknévi igenév képzése, használata az összetett igeidőben és önálló melléknévi szerepben; 8. A leggyakoribb igék vonzatai.

II.

1. A rendhagyó melléknévi igenevek; 2. az imperfetto; 3. Az igeidők és az elöljárók összefüggései; 4. A hangsúlytalan névmások tárgyesete, részeshatározós esete és használata az egyes igeidőkben; 5. A segédigék és a klítikumok; 6. A CI particella és a partitívusz; 7. Az egyszerű és az összetett jövő idő.

III.

1. A felszólító mód és rendhagyóságai, magázás és tegezés, tagadó alakú felszólítás; 2. A visszaható igék; 3. A feltételes jelen és múlt; 4. Visszautalás hangsúlytalan névmásokkal; 5. A vonatkozó, a határozatlan névmások; 6. A melléknév fokozása, a hasonlítás.

IV.

1. A congiuntivo jelen és múlt ideje; 2. A mellékmondat szemantikájának, a főmondat igéjének, kötőszavaknak és kifejezéseknek a szórendnek jelentősége a kötőmód használatában; 3. Az igeidők egyeztetése kijelentő módban; 4. Az igeidők egyeztetése kötőmódban

1. A passato remoto és rendhagyóságai; 2. Trapassato prossimo és a trapassato remoto képzése és használata; 3. Igeidők egyeztetése az összetett mondatokban, kijelentő módban; 4. A congiuntivo imperfetto és trapassato megszerkesztése és használata Igeidők egyeztetése a kötőmódban.

VI.

1. A feltételes mondat; 2. A passzív szerkezet és a segédigék; 3. A személytelen forma; 4. A SI hangsúlytalan névmás a különböző szintaktikai szerepekben.

VII.

1. A nem ragozott igealakok: infinito, participio, gerundio jelen és múlt ideje; 2. Mondatrövidítés igenevekkel; 3. Az egyenes és függő beszéd; 4. Az időhatározó mondatok, a kötőszók; 5. A műveltető és személytelen szerkezet.

VIII.

1. A rendhagyó főnevek és szemantikájuk; 2. A rendhagyó igevonzatok; 3. A melléknevek és vonzataik; 4. Állandósult igei és melléknévi szókapcsolatok.

IX.

1. Gyakorlatok hangzós anyag értésére; 2. Fordítási gyakorlatok idegen nyelvről magyarra és magyar nyelvről idegen nyelvre; 3. Írásbeli feladatok megszerkesztése.

1. A hangsúlyos és hangsúlytalan névmások használata; 2. Az összekapcsolt névmások az egyes igeidőkben; 3. Állandósult szókapcsolatok, a különböző szintaktikai funkciókban; 4. A szórend szerepe a szintaxisban és a szemantikában.

I-II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Laczik Mária

NY – 02. Olasz társalgás

I-II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: Seszták István

NY – 03. Angol nyelv

Középhaladó csoport

A haladó csoportban az oktatás középfokú nyelvvizsgára történő felkészítés keretében folyik. Ennek megfelelően a heti óraszám (2x2) egyik felében a szóbeli feladatokra készülés (társalgás, képleírás, szituáció), a másik felében pedig az írásbeli feladatok (teszt, szövegértés, fordítás, fogalmazás) dominálnak. Az alaptankönyv mellett (Kenesei Andrea-Sebestyén Rita: Express English 2) a kurzus sok fénymásolt kiegészítő anyagot is használ. Külön feladat még heti rendszerességgel szakmai tárgyú szövegek olvasása és fordítása.

I-II. félév, heti 4 óra

Tantárgyfelelős: dr. Ujszászi Zsuzsa

NY – 04. Német nyelv

Kezdő csoport

Az egyes nyelvi anyagok gyakorlásához a Padlás könyvsorozat nyelvtani gyakorló tesztjeit is használjuk.

Grüss Gott (üdvözlés) 2 óra; Wie Bitte? (vásárlás) 3 óra; Guten Appetit! (rendelés) 3 óra; Wie geht's? (mások bemutatása) 3 óra; Tratsch (csodálkozás) 2 óra; Wir leben aktiv (tevékenységek) 3 óra; Kommst du mit? (meghívás, idő) 4 óra; Hilfe! Meine tochter heiratet! (posta) 3 óra; Was darf es sein? (vásárlás) 4 óra; berraschung in lila (ruhavásárlás) 3 óra; Wohnwagenidylle (lakás, bútorok) 5 óra; Wiener Geschichten (közlekedés) 4 óra; Das Familienfoto (család) 6 óra; Heute geht alles Schief (telefon) 6 óra; Wer die Wahl hat, hat die Qual (rendelés) 8 óra; Wohin im Urlaub (utazás) 3 óra; Mädchen, steig ein! (levélírás) 5 óra; Urlaub mit Überrascgung (szobafoglalás) 6 óra; Ganz Hintertupfingen ist krank (betegségek) 7 óra; Budapest anno… (Budapest) 4 óra; Wollen sie Frisches brot? (tradíciók) 6-8 óra.

I-II. félév, heti 4 óra

Tantárgyfelelős: Balogh Károlyné

Haladó csoport

Folyamatosan, de a II. szemesztertől intenzíven középfokú nyelvi vizsgafeladatok (tesztek, fordítások, levél, szituációs gyakorlatok, képleírás, szövegértés) gyakorlása az ITK középfokú nyelvi csomagja szerint is.

Der eiskalte Engel (Adjektivdeklination) 3 óra; Wie esse ich mich gesund? (Partizipkonstruktion) 7 óra; Zeit ist Geld (je… desto; brauchen zu; einer-keiner) 10 óra; Endlich Feierabend! (solange; während,nachdem;bevor; als; wenn; seit; bis) 8óra; Raus aus dem alltag (haben zu+Inf; sein zu+Inf; Passiv+Modalverb) 6 óra; Hochzeit im Wigwagen (Konjuktiv) 8 óra; Spaβ am Sport (Konjuktiv) 10 óra; Das „denkende” Auto (Verben mit Präpositionen) 5 óra; Anders leben & anders denken (sowohl… als auch; entweder… order; weder… noch; derjenige; Adverbein mit Präpositionen) 4 óra.

I-II. félév, heti 5 óra

Tantárgyfelelős: Balogh Károlyné

NY – 05. Francia nyelv

A kurzus alapvető célja a nyelvtani ismeretek koncentrikus bővítésével párhuzamosan a kommunikatív készség alapos elsajátítása és fejlesztése, ezzel együtt pedig a már elsajátított elmélet biztos és automatikus alkalmazása.

A tananyag összeállítása és menete az egynyelvű és a kétnyelvű nyelvvizsgák követelményrendszerére épül. Ennek megfelelően az órák törzsanyagát a France-Euro-Express 2 és a DELF tankönyvek alkotják. Ez lehetővé teszi mind a két típusú nyelvvizsgára való felkészülést.

A heti négy órából kettőn a nyelvtan és minden más elméleti jellegű anyag átadására kerül sor. A fennmaradt két órán a civilizációs ismeretek és a kommunikatív készség fejlesztése kap hangsúlyt.

Grammaire

Révision des connaissances de base déjà acquises; Le nom – le genre du nom; noms homonymes – le nombre du nom, formation du pluriel; Les adjectifs qualificatifs – degrés de signification; Les adjectifs déterminatifs – l’adjectif possessif, démonstratif, relatif et indéfini; Les numéraux – les numéraux ordinaux; Les pronoms – personnels, possessifs, démonstratifs relatifs, indéfinis; Le verbe – verbes transitifs et intransitifs, les types de verbes; Les temps et les modes verbaux – le passé composé le passé recent, l’imparfait; le plus-que-parfait; futur proche et simple; le conditionnel présent et passé; Les mots invariables – l’adverbe. la préposition; La proposition – l’ordre des mots, la négation, le complément d’objet, le complément circonstanciel.

Communication, civilisation

L’homme, l’habillement (se présenter; présenter qn.); Notre lieu de résidence (parler de son appartement); La ville, les transports (comment circuler dans les grandes villes); Les maladies; sécurité sociale (chez le médecin); Les services; Norriture (au restaurant; faire des achats); Loisirs.

I-II. félév, heti 4 óra

Tantárgyfelelős: dr. Nagyné Gerényi Ágota

OPCIONÁLIS KURZUSOK

O – 01. Magyarországi görög katolikusok egyháztörténete

I. A vándorlástól az Árpád-kori kolostorok pusztulásáig: 1. A keleti kereszténység hatása a honfoglalás előtt és alatt; 2. A bizánci hittérítés; 3. Szent István egyházpolitikája, a két rítus együttélése; 4. Bizánci szertartású kolostorok és ezek hanyatlása.

II. Az uniók kora: 1. Új kolostori központok; 2. A délszláv unió; 3. A gyulafehérvári unió; 4. Unió Bihar vármegyében; 5. Rítusvikariátusok Nagyváradon és Munkácson.

Irodalom:

Pirigyi István: A magyarországi görög katolikusok története, Nyíregyháza 1990. I.

I. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka György

I. A magyarországi görög katolikus egyházmegyék kánoni felállítása és története: 1. A munkácsi egyházmegye; 2. A körösi egyházmegye; 3. A fogarasi egyházmegye, majd érsekség; 4. A nagyváradi egyházmegye; 5. A lugosi és a szamosújvári egyházmegye; 6. Az eperjesi egyházmegye; 7. A püspökök bécsi szinódusa.

II. A görög katolikus magyarság mozgalmai és a hajdúdorogi egyházmegye története.

III. A Miskolci Apostoli Kormányzóság története.

IV. A Magyar Görög Katolikus Egyház napjainkban.

Irodalom:

Pirigyi István: A magyarországi görög katolikusok története, Nyíregyháza 1990. II.
Nilles: Symbolae… I-II. Oeniponte, 1885.
Pelesz: Geschichte der Union der Ruthenischen Kirche mit Rom, Wien 1878. I-II.
Hodinka Antal: A munkácsi gör. szert. püspökség története, Budapest 1909.
W. de Vries: Rom und die Patriarchate des Ostens, München 1963.
Timkó Imre: Keleti kereszténység, keleti egyházak, Budapest. 1971.
Nyssen-Schultz-Wiertz (Hrsg): Handbuch der Ostkirchenkunde, Düsseldorf 1984.

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka György

O – 02. A bizánci egyház története

1. Az egyház helyzete, belső élete a bizánci birodalomban. 2. Eltávolodás és politikai szakadás Róma és Bizánc között. 3. A képrombolás. 4. Ignatiosz és Photiosz. 5. A bizánci egyház térítő tevékenysége. 6. Az egyházszakadás. 7. A keresztes hadjáratok. 8. A bizánci egyház sorsa a birodalom utolsó évszázadaiban. 9. Uniós zsinatok. 10. A birodalom bukása és az egyház. 11. Szláv egyházak és a moszkvai patriarkátus.

Irodalom:

PIRIGYI István: A bizánci egyház története a középkorban, Nyíregyháza 1991.
BREHIER, L.: Bizánc tündöklése és hanyatlása, I-II. Budapest 1997.
OBOLENSKY, D.: A Bizánci nemzetközösség, Budapest 1999.
THON, N.: Quellenbuch zur geschichte der orthodoxen Kirche, Trier 1983.
NISSEN, W. – SCHULZ, H-J. – WIERTZ, P. (Hrsg.): Handbuch der Ostkirchenkunde Bd. I., Düsseldorf 1984.
BECK, H-G.: Geschichte der orthodoxen Kirche im byzantinischen Reich, Göttingen 1980.

I. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka György

O – 03. Homiletika

1. A homiletika neve és helye a teológiában; 2. A beszédcselekvés és –szituáció modellje; 3. Az igehirdetés az egyház történetében. Az igehirdetés az egyház alapfunkciója; 4. A hallgatók; 5. Az igehirdető; 6. Az igehirdetés tárgya; 7. Az igehirdetés nyelve; 8. A beszédszituáció.

I-II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Kruppa Tamás

O – 04. Homiletikai gyakorlat

Megadott témákról, közösség előtt elmondott, egyházi témájú beszéd. Első alkalommal betanult szöveg (valamelyik híres egyházi szónok beszéde), továbbiakban saját fogalmazás.

Időtartam 8-10 perc. A szaktanár vezetésével közös kiértékelés.

Témák:

I. évf. 1. Kötött szöveg (neves egyházi szónokok műveiből); 2. Valamelyik szentéletű kereszténynek az életéről és értékeiről.
II. évf. 1. Magyarázó homilia; 2. Tételes homília.
III. évf. 1. A fundamentális teológia témaköréből; 2. Az erkölcsteológia témaköréből.
IV. évf. 1. A dogmatika témaköréből; 2. Alkalami beszéd (temetés, esküvő, vagy más egyházi összejövetel).
V. évf. 1-2. Homilia a szombat esti templomi liturgián.
VI. évf. 1. Templomi beszédek a lelkipásztori gyakorlati félév során; 2. Holilia a szombat esti templomi liturgián.

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Kruppa Tamás

O – 05 A keleti atyák tanítása az imádságról

A kurzus alapvető ismereteket kíván nyújtani a keleti lelkiség sajátos területéről. Az atyák tanítása alapján foglalja szisztémába az imádságról szóló mondanivalójukat.

1. Az imádság meghatározása; 2. Szükségessége; 3. Kérés és hálaadás; 4. Az imádság iránya; 5. A meghallgatott és meg nem hallgatott ima; 6. Célja; 7. Az ima mint értelmi cselekedet.

Irodalom:

Saját jegyzet.

I. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Ivancsó István

1. Szóbeli imádság; 2. Szemlélődő imádság; 3. Az értelem használata az imában; 4. A tiszta imádság; 5. A fény és sötétség misztikája; 6. Nyilvános és magánimádság; 7. A kegyelem és az ima; 8. Imádság és szentség.

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Ivancsó István

O – 06. Olasz teológiai szövegek értelmezése

Az opcionális kurzus résztvevői a nyelvórákon elsajátított szókincsüket tovább bővíthetik a köznyelvben csak ritkán előforduló teológiai kifejezésekkel, amelyek viszont egy ilyen jellegű cikk megértéséhez elengedhetetlenek. A kurzus folyamán szemelvényeket veszünk a legfrissebb teológiai folyóiratok különböző témájú cikkeiből, ezáltal a hallgatók képet kaphatnak a teológia szakágainak legújabb eredményeiről.

I-II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: Lipcsák Tamás

O – 07. Német teológiai szövegek értelmezése

A német a teológia és a filozófia nyelve. Fogalmai, kifejezésmódja néha egészen más megvilágításban tárja elénk a valóságot, mint más nyelvek.

A kurzus célja a német teológia nyelv ill. szakkifejezések mélyebb megismerése, rendszeres használata.

I-II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: Papp Tibor

O – 08. A keleti atyák patrisztikus exegézise

I. A Jákob-ciklus (A Teremtés könyve 33-50. fejezete)

1. Exegetikai módszerek az ókeresztény teológiában; 2. A Hetvenes görög fordítás és a görög atyák bibliamagyarázata; 3. A Teremtés könyve 36-43. fejezete; 4. József története (A Teremtés könyve 43-48. fejezete); 5. Jákob testamentuma és halála (A Teremtés könyve 49-50. fejezete).

Irodalom:

HARL, M. – DORIVAL, G. – MUNICH, O.: La Bible grecque des Septante. Du Judaisme hellénistique au christianisme ancien, Párizs 1988.
HARL, M.: La Bible d’Alexandrie I. La genese, Párizs 1986.
OROSZ Athanáz: A görög atyák Bibliája korabeli értelmezésekkel. I. A Teremtés könyve, Nyíregyháza 2001.

I. félév, heti 2 óra.

Tantárgyfelelős: dr. Orosz Atanáz

II. A Kivonulás könyve 1-15. fejezete

1. Alexandriai Philón, a hellenisztikus zsidó irodalom és a görög atyák bibliamagyarázata; 2. A Kivonulás könyve 1-3. fejezete; 3. A Kivonulás könyve 4-5. fejezete; 4. A Kivonulás könyve 5-8. fejezete; 5. A Kivonulás könyve 9-15. fejezete.

Irodalom:

Alexandriai Philón: Mózes élete, Budapest, 1994.
LE BOULLUEC, A. – SANDEVOIR, P.: La Bible d’Alexandrie II. L’exode, Párizs 1989.
NÜSSZAI SZENT GERGELY: Mózes élete (a VANYÓ L. fordításában az „Ókeresztény Írók” sorozat 6. kötet, Budapest 1994, 645-737.).

II. félév, heti 2 óra.

Tantárgyfelelős: dr. Orosz Atanáz

O – 09. Az orosz orthodox egyház története

1. A kijevi Rusz egyháza; 2. A tatár hódoltság és az orosz ortodoxia; 3. Autokefalitás és az első válságok; 4. IV. (Rettegett) Iván egyházpolitikája; 5. A patriarchátus létrejötte; 6. Az orosz egyházszakadás; 7. Nagy Péter és a Szent Szinódus; 8. Az orosz államegyház; 9. Az orosz ortodoxia története 1917-45; 10. Az orosz egyház 1945-1989-ig; 11. A diaszpóra

Irodalom:

ONASCH, K. – CIPIN, V.: Az orosz ortodox egyház tötrénete, Budapest 1999.
De VRIES, W.: Kirche und Staat in der Sowjetunion, München 1959.
DÖPMANN, H-D.: Die Russische Orthodoxe Kirche in Geschichte und Gegenwart, Berlin 1977.

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka György

O – 10. Egyházi szláv nyelv

Az oktatás célja: 1. kezdőknél az egyházi szláv nyelv alapjaival való megismerkedés; 2. haladóknál egyéb szláv nyelvek ismeretére is támaszkodva liturgikus szövegek olvasása, s segédeszközökkel történő fordítása, Aranyszájú Szent János liturgiájának elsajátítása.

A tantárgyi program főbb elemei: Az ószláv és az egyházi szláv nyelv viszonya; egyházi szláv nyelv és változatainak helye a világ nyelveinek körében; az egyházi szláv ábc; a betűszámok, a legfontosabb titlórövidítések; az egyházi szláv nyelv hangtana; az egyházi szláv különböző változatainak hangtani eltérése; az egyházi szláv kárpát-medencei redakciója; az egyházi szláv nyelv alaktana; az igék ragozása jelen, műlt és jövő időben;a duális fogalma; a névszók ragozása.

Irodalom:

SZABÓ Elemér: Egyházi szláv nyelvtan, Ungvár 1894, Reprintben: Nyíregyháza 2000.
KUBEK Emil: Ó-szláv-, magyar-, rutén-, (orosz) német szótár a Szentírás olvasásához, Ungvár 1906.
Trunte, Nikolaos H.: Ein prektisches Lehrbuch des Kirchenslavischen in 30 lektionen I-III., München 1997-1998.
Horálek, Karel: Bevezetés a szláv nyelvtudományba, Budapest 1996.
Baleczky Emil – Hollós Attila: Ószláv nyelv, Budapest 1995.

I-II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős:

O – 11. Héber nyelv

A kurzus célja: az ószövetségi Szentírás exegézisének előkészítése az eredeti nyelv alapjainak elsajátításával. Az első félév anyaga magába foglalja azokat az alapvető nyelvtani pontokat, amelyek második félévi folyamatos bővítésével lehetővé válik néhány – nyelvtanilag könnyebb – ószövetségi szakasz (pl. Ter 12) olvasása szótár segítségével.

Irodalom:

Deiana, Giovanni: Guida allo studio dell’ebraico biblico, Roma 1991.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: Gánicz Endre

Irodalom:

Deiana, Giovanni: Guida allo studio dell’ebraico biblico, Roma 1991.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: Gánicz Endre

O – 12. Görög haladó

Ez a nyelvi kurzus az Újszövetségi Szentírás görög nyelvének magasabb szintű elsajátítását célozza meg. Az alapkurzus nyelvtani ismereteinek bővítése mellett a szókincs fokozatos gazdagításával néhány nyelvtanilag egyre nehezebb szakasz olvasására, fordítására kerül sor. (Pl.: Szent Pál apostol levelei, Lukács evangéliuma, Apostolok Cselekedetei).

Mivel ez az opcionális kurzus az újszövetségi görög nyelv alapjainak előzetes elsajátítását feltételezi, látogatása a következő feltételekhez kötött: 1. A hallgató legalább közepes (3) átlaggal abszolválta a görög alapkurzust; vagy 2. sikeresen teljesíti a szintfelmérő dolgozatot.

Irodalom:

Jegyzet.

I-II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: Gánicz Endre

O – 13. A Galata levél

A Galata levél keletkezés történetének rövid áttekintése után a kurzus lehetőséget biztosít Pál apostol e levelében megtalálható teológiájának részletesebb megismerésére (pl.: a megigazulás, a hit és a törvény kapcsolata) az eredeti görög szöveg segítségével.

Irodalom:

Vanhoye, Albert: La lettera ai Galati, Roma 1997.
Varga Zsigmond: A Galatákhoz írt levél, Budapest 1998.

I. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: Gánicz Endre

O – 14. A keleti liturgiák

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az egyes keleti egyházak történetébe ágyazva a keleti liturgiákat és jellegzetes sajátosságaikat. – A kurzus elsősorban azoknak ajánlott, akik már a szertartástani alapismereteket megszerezték az első évben.

1. A kopt liturgia; 2. Az örmény liturgia; 3. Az etióp liturgia; 4. A káld liturgia; 5. A malabár liturgia; 6. A malankár liturgia; 7. A szír liturgia; 8. A bizánci liturgia: 1/ A görög liturgia; 2/ A melkita liturgia; 3/ A szláv liturgia.

Irodalom:

Saját jegyzet

Készülő könyv a keleti liturgiákról

I-II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Ivancsó István

ALAPSZEMINÁRIUMOK

ASZ – 01. Metodológiai

A metodológiai alapszeminárium konkrét segítséget kíván nyújtani az első évfolyamos hallgatóknak az egyéni kutatómunka és a tanulás módszereinek elsajátításában. A szeminárium elsődleges célja ezért az ismeretek szerzésének és átadásának begyakorlása, az igényes tudományos munka alapjainak megvetése. Az első szemeszterben a hallgatók 2-3 fős csoportokban a tanár által megjelölt témákban bibliográfiai kutatásokat végeznek, melynek eredményéről hétről-hétre beszámolnak. Az első szemeszter végén minden hallgató köteles egy nyolc-tíz oldal terjedelmű szemináriumi dolgozatot készíteni a tanár által megadott témából. A második szemeszterben a szóbeli ismeretközlésre helyezzük a hangsúlyt. A tanár által megadott témából minden hallgató előadást tart, melyet formai és tartalmi szempontból közösen értékelünk. Az előadásokról jegyzőkönyv készül. A szemeszter végén a hallgatók szemináriumi dolgozat gyanánt előadásuk szerkesztett szövegét adják le.

I-II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: Véghseö Tamás

ASZ – 02. Szentírástudományi

Az alapszeminárium rövid metodológiai áttekintés és a fontosabb segédeszközök ismertetése után lehetőséget nyújt a biblikus irodalom jobb megismerésére, illetve annak feldolgozására. Az exegéták műveinek összehasonlításából – a segédeszközök (konkordanciák, szótárak) használatával is – a hallgatónak kritikai állásfoglalást kell kialakítania az adott témában.

Az egyéni kutatómunkára épülő beszámolók minden egyes témában lehetővé teszik a véleménycserét is a szeminárium összes résztvevője számára. A 2. szemeszter végére a szaktanár által megjelölt témákból a hallgatóknak írásos beszámolót kell készíteniük.

Irodalom:

A szaktanár által kijelölt és/vagy a hallgatók által javasolt cikkek, könyvek.

I-II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: Gánicz Endre

ASZ – 03. Dogmatikai

A negyedik évfolyamon kötelező dogmatika alapszeminárium célja a dogmatikai témájú irodalom szakszerű feldolgozásának begyakorlása. Az első szemeszter tematikájában az Apostoli Hitvallás tételeit követve a hallgatók hétről hétre egy-egy a cikkelyt értelmező tanulmányt kapnak kézbe, amit otthon földolgoznak, folyamatosan értékelt írásbeli recenziót készítenek róla és a szaktanár vezetésével a következő héten megvitatnak.

A második szemeszterben ki-ki önálló kutatás-t végez, mivel évvégére minden hallgató köteles egy tíz oldal terjedelmű szemináriumi dolgozatot készíteni, amelyben bizonyítja, hogy egy maga választotta dogmatikai témát képes tudományos és formai igényességgel feldolgozni. A szemináriumi munka ezért a második félévben ezen önálló kutatás előkészítésében, a témák kiválasztásában, a részeredmények bemutatásában, a választott témák feltárandó kérdéseinek közös megvitatásában és a hibák kijavításában áll, ami a szeminaristák kritikus szemléletének kialakulását illetve fejlődését szolgálja és segíti.

I-II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Kruppa Tamás

ASZ – 04. Fundamentális teológiai

Az alapszeminárium menete és célja a II. Vatikáni Zsinat dokumentumainak (DV, LG, GS, UR, OE, NA) átolvasása és átgondolása, tanításának minél tökéletesebb megértése és elsajátítása, elsősorban a fundamentális teológia szempontjai szerint.

A teológiai tanulmányok kezdetén elengedhetetlen a mai kor legfontosabb katolikus teológiai mozgatórugójának, a II. Vatikáni Zsinat eszméinek ismerete, amelyet a szemináriumi módszer eszközeinek segítségével próbálunk meg bejárni, ezt a tanár vezetésével folyó közös beszélgetések, a hallgatók kritikai állásfoglalásának kialakítása és az állandó, egyéni kutatómunka jelentik.

I-II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: Seszták István

SZAKSZEMINÁRIUMOK

SZSZ – 01. Egyháztörténelmi

Diplomatika

1. Az oklevéltan fogalma; 2. Az oklevél fennmaradása; 3. Az oklevél külső ismertető jelei: anyaga, alakja, szövegképe, grafikus szimbólumai, díszítő elemei, megerősítésének módja, pecsételése; 4. Az oklevél belső ismertető jelei: az oklevél részei protocollum, contextus, eschatocollum és ezek alkotóelemei; 5. A hazai okleveles gyakorlat kialakulása és története; 6. A pápai oklevelek sajátosságai, fajtási és története; 7. A diplomatika és a magyarországi görög katolikusok története.

Tankönyv:

BERTÉNYI, I. (szerk.): A történelem segédtudományai, Budapest 1998.

Irodalom:

FEJÉRPATAKY, L. – ÁLDÁSY, A.: Pápai oklevelek, Budapest 1926.
MARKSCHIES, P.: Arbeitsbuch Kirchengeschichte, Tübingen 1995.
RABIKAUSKAS, P., Diplomatica Pontificia, Roma 1998.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka György

Egyházi heraldika

I. Általános heraldika – 1. A címer fogalma, eredete, használata; 2. A címerek felosztása és fajtái; 3. A címer alkotórészei: a pajzs, a sisak és díszei, heraldikai díszek; 4. A címertörés szabályai; 5. A címerleírás.

II. Egyházi heraldika – 1. Az egyházi címerhasználat kialakulása és története; 2. A pápák címerhasználata; 3. Főpapi címerhasználat; 4. A szerzetesrendek címerei; 5. Címerek a magyar katolikus egyházi gyakorlatban; 6. Görög katolikus püspöki címerek.

Tankönyv:

BERTÉNYI, I.: Új magyar címertan, Budapest 1993.

Irodalom:

CSÁKY, I.: A magyar királyság vármegyéinek címerei, Budapest 1995.
GÖMBÖS, T.: A szerzetes és lovagrendek címerei és viseletei, Budapest 1993.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka György

SZSZ – 02. Dogmatörténeti

A szakszeminárium hallgatói a szaktanárral közösen megbeszélt témában önállóan kutatnak és kutatásuk anyagából alkalmanként beszámolnak. A beszámolók között a szaktanár a fő témán belül előadásokat tart, közösen átbeszélik és értékelik az elhangzottakat.

Irodalom:

LOSSKY, Vladimir: Orthodox Theology – an introduction, Creswood 1989.
MEERSON, M. A.: The Trinity of Love in modern Russion Theology, Quincy 1998.
FLOROVSKY, Georges: Ways of Russian Theology I-II., Belmont, 1979.

I-II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Sivadó Csaba

SZSZ – 03. Szentírástudományi

I-II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Fodor György

SZSZ – 04. Dogmatikai

Azok számára, akik dogmatikus témára specializálódnak, a tanév második szemeszterében választható szakszemináriumot hirdetünk heti két órában. Ennek célja egyrészt az önálló kutató munka segítése és felügyelete, valamint lehetőséget biztosítani a kutatási részeredmények bemutatására és segítő megvitatására. Másrészt minden félévben feldolgozunk egy-egy aktuális teológiai témát is. Az 2001/2002-es tanévben a „rossz” dogmatikai jelentőségét állítjuk vizsgálódásunk középpontjába. Ezen belül a „bűn” és a „szenvedés” összefüggéseire irányítjuk figyelmünket a keleti és nyugati teológia szemléletének tükrében.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Kruppa Tamás

SZSZ – 05. Kánonjogi

A tudományos munka alaplépései: bibliográfia gyűjtése; idézet metodológia; idegen nyelvű cikk ismertetése, kiértékelése.

I-II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Szabó Péter

SZSZ – 06. Morálteológiai

Általános cél: a kötelező tananyag elmélyítése, speciális erkölcsi ismeretek közlése, részterületek áttekintése, kidolgozása. A Katolikus Egyház Katekizmusának és más erkölcsi témájú dokumentumok megismerése, feldolgozása.

Speciális cél: a szakirányú érdeklődés lehetőségének realizálása, szakdolgozat készítéshez való segítségnyújtás.

Kifejezetten ajánlott idegen nyelvű cikk, tanulmány fordítása, ismertetése, elsősorban a megjelölt folyóiratokból.

Egyénileg választott témakidolgozás is lehetséges, megbeszélés szerint.

Irodalom:

Ó- és Újszövetségi Szentírás, Budapest 1997.
A Katolikus Egyház Katekizmusa, Budapest 1993.
Zsinati, pápai, tanítóhivatali dokumentumok
ERDŐ Péter: Egyházjog, Budapest 1991.
Morálteológiai jegyzetek, kézikönyvek
KÖVÉR Lajos: Út, Igazság, élet, Budapest 1995.
KIRÁLY Ernő: Keresztény élethivatás, Budapest 1982.
Dogmatika könyvek
Biblikus szótárak, lexikonok
Pasztorális kézikönyvek
Monográfiák (pl. Rahner, Ratzinger, Pieper stb. könyvei)
Häring, B.: Krisztus törvénye I-II. köt., Pannonhalma-Róma 1997-98.
Häring, B.: Frei i Christus, Freiburg-Basel-Wien 1990.
Hörmann, Karl: Lexikon der Christlichen Moral, Tyrolia 1975.
Folyóiratok cikkei: Studia Morale, Rivista di Teologia Morale, Concilium, Theologie der Gegenwart
Magyar nyelvű folyóiratok: Communio, Teológia, Vigilia, Távlatok, Mérleg stb.

I-II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Soltész János

(A szakszemináriumon azon tanárképzős hallgatóknak is kötelező a részvétel, akik morálteológiából írják a szakdolgozatukat!)

SZSZ – 07. Liturgikai

A magyar görög katolikus liturgia történelmi emlékei

A szakszeminárium célja a magyar nyelvű görög katolikus liturgiánk emlékeinek ismertetése az első kéziratos fordításoktól kezdve a legújabb nyomtatott kiadásokig. Továbbá ösztönzést kíván nyújtani a hallgatóknak a további kutatásra, illetve feldolgozásra.

Irodalom:

Maguk a dokumentumok. Továbbá:

SZTRIPSZKY Hiador: „Bibliographiai jegyzetek az ó-hitű magyarság irodalmából”, in Szabó, J., A görög katolikus magyarság utolsó kalvária-útja, Budapest 1913, 423-449.
IVANCSÓ István: „A magyar görögkatolikusság liturgikus könyveinek anyanyelvi fordításai és kiadványai”, in Timkó, I. (szerk.), A Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye jubileumi emlékkönyve 1912-1987, Nyíregyháza 1987, 158-181.
IVANCSÓ István: „Legelső magyar nyelvű liturgiafordításunk. 200 éves Krucsay Mihály munkája”, in Athanasiana 1 (1995) 53-76.
IVANCSÓ István: „Harminc éves bizánci liturgia”, in Posztbizánci Közlemények 2 (1995) 89-99.
IVANCSÓ István: „A Kritsfalusi-fordítás és a mai Liturgikon egybevetése – Különös tekintettel a rubrikális részekre”, in Athanasiana 2 (1996) 61-82.
IVANCSÓ István: A magyar görögkatolikusság körlevélben közölt liturgikus rendelkezéseinek forrásgyűjteménye, (Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Liturgikus Tanszék 2), Nyíregyháza 1998.
IVANCSÓ István: Szinopszis a magyar nyelvű bizánci liturgia emlékeiről (1690-1999), (Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Liturgikus Tanszék 4), Nyíregyháza 1999.

I-II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Ivancsó István

SZSZ – 08. Kateketikai

1. A felnőttkatekézis (fontossága, megalapozása, tartalmi-módszertani nehézségei stb.); 2. Liturgia, homília, katekézis (a vasárnap lehetőségei és feladatai); 3. Katekézisünk égbekiáltó bűne: az elhanyagolt kamaszok; 4. A Katekézis Általános Direktóriuma ismertetése, új szakkönyvek feldolgozása.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Obbágy László

1. Katekézis a Bibliában – Biblia a katekézisben; 2. A katekézis kommunikációs problémái; 3. A katekézis kulturális kontextusa; 4. A Magyar Kateketikai Direktórium ismertetése, új szakkönyvek feldolgozása.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Obbágy László

SZSZ – 09. Pasztorálteológiai

Témák: Az idősek evangelizációja – Deviancia és lelkipásztorkodás – Gyászolók lelkigondozása.

I-II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Obbágy László

SZSZ – 10. Filozófiai

A kurzus célja a kulcsfontosságú filozófiai művek fontos részleteinek fordítása, olvasásása és értelmezése

I-II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Janka Ferenc

SZSZ – 11. Fundamentálteológiai

A szakszeminárium célja a XX. század teológiai iskoláinak, személyiségeinek tanulmányozása, bemutatása.

II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: Seszták István

KÜLÖNELŐADÁSOK

K – 01. Ünnepeink népi háttere

Az előadások célja: a görög katolikus egyház ünnepeinek bemutatása abból a szempontból, hogy milyen népi sajátosságok és népszokások kötődnek hozzájuk.

Irodalom:

BARTHA Elek: Görög katolikus ünnepeink szokásvilága, Debrecen 1999.

I-II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Ivancsó István

K – 02. Ezerarcú lelkipásztorkodás

I-II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Obbágy László

K – 03. A lelkipásztor lelkisége

I-II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Obbágy László

K – 04. A pócsi Mária köszöntése

A különelőadás-sorozat azt kívánja bemutatni, hogy a magyar görög katolikus egyház hogyan köszöntötte a történelem folyamán és hogyan köszönti máriapócsi Istenszülőt.

1. A zarándokájtatosság; 2. Sajátos imádságok a pócsi Máriához; 3. A máriapócsi kilenced; 4. A máriapócsi akathisztosz; 5. Népi sajátosságok.

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Ivancsó István

K – 05. A Keresztény Kelet nagy lelkiségi témái

Az opcionális kurzus első felében betekintést nyújt a kereszténység kezdeteinek lelkiségébe, kezdve az újszövetség lekiségén, folytatva a sok változást hozó inkulturációs korszak és az alexandriai egyházatyák lelkiségének bemutatásával, és végül a szerzetesség, a szüzesség, és a vértanúság lelkiségének szemrevételezésével. Ezután a mai keleti kereszténység lelkiségi témái kerülnek sorra, a praxis és teória, a szentségek és az aszketizmus, a neptikus és a szociális teológia, a szerzetesség és a házasélet kapcsolatának a bemutatásával.

Irodalom:

Gillet, Lev: Az Ortodox lelkiség, Pannonhalma 1999.
VLACHOS, Hierotheos: Bevezetés a keleti keresztény lelkiségbe, Budapest 1998.
Söveges Dávid: Fejezetek a lelkiség történetéből, Pannonhalma 1993.

II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Kruppa Tamás

K – 06. Bioetikai kérdések

I. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Soltész János

K – 07. Megújuló katekézis a KÁD és a MKD szellemében

I-II. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Obbágy László

K – 08. „Legszentebb Istenszülő üdvözíts minket”

A különelőadás: „Legszentebb Istenszülő üdvözíts minket”, avagy „A Nő szerepe a világ üdvözítésében”.

Irodalom:

Evdokimov, Paul: Woman and the Salvation of the World, New York, 1994.
RATZINGER, J. – RAHNER, K. – BALTHASAR, H. U. von.: Jézus és az Egyház anyja, Einsiedeln 1987.

I. félév, heti 2 óra

Tantárgyfelelős: dr. Kruppa Tamás

K – 09. Életetika

A különelőadás célja alapvető bioetikai kérdések és az ezekkel kapcsolatos aktuális problémák megtárgyalása

Irodalom:

GAIZLER Gy.: A bioetika alapkérdései, Budapest 1997.
SOMFAI B.: Bioetika (kézirat) Szeged 1995.
II: JÁNOS PÁL: Evangelium vitae. Enciklika, Róma 1995.

I-II. félév, heti 1 óra

Tantárgyfelelős: dr. Soltész János