GÖRÖG KATOLIKUS PÜSPÖKI LEVÉLTÁR

A Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye 1912 nyarán alakult több görög katolikus egyházmegye magyar nyelvű egyházközségeiből. Tulajdonképpeni levéltára is ettől kezdődik. Iratanyaga a két világháború ellenére sértetlenül megmaradt, csak két fasciculus tűnt el.

Az iratanyag mintegy 191 ifm-t tesz ki. Többségében az egyházkormányzásban előforduló intézkedések, továbbá egyes egyházközségek ügyei és személyi vagy más problémákkal kapcsolatos ügyek iratai alkotják 1912-től napjainkig.

A legrégebbi iratanyag a Hajdúdorogi Főespersség Levéltárának anyaga 1562-1819-ig. Ez az állomány 39 fasciculusból áll.

A levéltár fontosabb fondjai a következők: egyházközségi számadások 1913-napjainkig, Munkácsi egyházmegyei iratok 1814-1914, a Hajdúdorogi Külhelynökség iratai 1867-1913, a Hajdúdorogi Székeskáptalan iratai 1914-50, Egyházmegyei Főtanfelügyelőség iratai 1928-48.

Az 1950 őszén megalakult Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet iratait is őrzi a levéltárunk.

Külön helyen találhatóak az egyes egyházközségek költségvetési és számadási iratai. Nagyon kis mennyiségben (1 ifm) egyesületi és mozgalmi ügyek irataival is rendelkezünk 1915-48 között. Nagyobb mennyiségben, de szintén hiányosan fordulnak elő a történelmi Magyarország görög és latin szertartású egyházmegyéinek püspöki körlevelei.

A levéltár életében a rendszerváltás jelentett nagy fordulatot, lényegesen szabadabbá váltak a személyi, anyagi és kutatási feltételek.

1993-tól kezdődött meg a kutatási és működési szabályzat kidolgozásának tárgyalása, ettől kezdve vált lehetővé a folyamatosan bővülő kutatások kiszolgálása.

Míg 1992 és 1996 között 100 kutatási eset volt a levéltárban, addig 1997 és 2003 között több mint 200 esetben 91 kutató látogatta meg intézményünket. 2001-től főiskolai hallgatók csoportosan tájékozódnak a levéltári munkáról, a kutatás lehetőségeiről, és többen végezték itt nyári gyakorlatukat sokat segítve ezzel a raktári rendezésben.

1993-1997 között a fő feladat az iratok rendezése volt (iratgyűjtők, mappák, polcok beszerzése, a Hittudományi Főiskola és a Külhelynökség anyagának átvétele és rendezése) és emellett a kutatók kiszolgálása. 1997.augusztus 27-28-án került megrendezésre a MELTE V. Konferenciája Nyíregyházán, melynek témája az egyháztörténet-írás és egyházi levéltárak kapcsolata volt. A 17 nemzetközi és hazai körökben elismert előadóktól elhangzott értékes tanulmányokat sikerült kötetben is megjelentetni. A konferenciára való felkészülés jegyében levéltárunk is nagy átalakuláson ment át Dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök támogatásával. Az eddig kötegelt iratok dobozokban nyertek elhelyezést, és sor került a levéltár teljes felújítására, melyet követően helyiségeinek klímaberendezéssel, tűz- és betörés elleni riasztóberendezésekkel lettek ellátva, s elkezdődött az anyagok számítógépre történő feldolgozása.

1998-ban kezdődött meg a levéltárban található Mutatók számítógépes adatfeldolgozása, mára 29000 rekordot tartalmaz az adatbázis. Ebben az évben jelent meg a MELTE konferenciája 1997 c. kötet is. Ekkor került sor a Hajdúdorogi Főesperesi Levéltár iratai mutatójának (156-1819) restaurálására, mely 1999-ben lett kiadva. Az elmúlt 2 évben folytatódott a mutatók számítógépes feldolgozása és a segédletek készítése a kutatások megkönnyítése érdekében.

2003 őszén felszentelték a Hittudományi Főiskola új épületét, melybe átköltözött a könyvtár is, így jelentős hely szabadult fel a levéltár számára. Lehetőség nyílik a raktár helyiség bővítésre és elkezdődhet az egyházközségeknél lévő történeti értékű iratok beszállítása, szakszerű feldolgozása. Ez még szélesebb lehetőséget fog teremteni a magyar görög katolikus egyház története iránt érdeklődő kutatók számára.